Versenyautó születik 105 – Elmélkedés az aerodinamikáról

Sziasztok!

Újra itt vagyok. Többen kérdeztétek, hogy mi van a bloggal, miért nem írom, mikor az új fotók meg sorra kerülnek fel a facsére. Az ok pofon egyszerű. Vagy műgyantázok és csinálom, vagy blogot írok. Amikor megcsináltam a facebook-os oldalt az volt a cél, hogy olyan információk és fotók is felkerüljenek oda, amik a blogból esetleg kimaradnak. Mivel a modern mindennapjainkba cseles módon elég erőteljesen beszivárgott a facebook, ez a legkézenfekvőbb módja az azonnali „közvetítésnek”. A képek meló közbe folyamatosan készülnek, azokat rendszerint aznap este fel is töltöm, hogy akit érdekel – mert szerencsére sok ilyen visszajelzést is kapok – megnézhesse a friss motyókat. Megesik olykor, hogy akár egy hónapot is dolgozok valamin, mire egy értelmes blogbejegyzést tudok írni. Próbálok egy-egy elemről készült posztot minél kevesebb „darabra” szedni, de nem mindig sikerül.
Jöjjön az aero. Miért ezt csinálom, nincs már más, amin dolgozhatnék? Jogos a kérdés. Az autóra kerülő kompozit elemek nagy részével már végeztem, pár dolog van már csak hátra. A vezető oldali (bal) ajtón még megy a vacilálás. Vagy kicsit „megvagdosva” marad az eredeti fém ajtó, vagy ha megcsinálom kompozitból, akkor mindenképpen nyithatóra akarom megoldani az ablakot. Ez majd még alakul, egyelőre nem foglalkozok vele. Ami maradt még, az nem más, mint az aero. Ez egy manapság oly divatos kifejezés, ami az autó aerodinamikai „csomagját” kifejező szleng. De mi van egy ilyen csomagban? Alap esetben egy szárny, burkolt padlólemez, az ehhez tartozó front splitter és egy diffúzor. Én ezek mellé szeretnék még csinálni az autóra légterelőket, amik a DTM-ben (Német Túraautó Bajnokság) szereplő autókon tetszettek meg.

2005 Audi A4 DTM (B7) R12

Ha jól emlékszem, a 2000-es évek környékén kezdték el nagy előszeretettel használni ezeket a szárnyakat és ezek azóta is folyamatosan fejlődnek. Time Attack autó a komolyabb bajnokságokban már el sem képzelhető nélkülük.

Garage G-Force Mitsubishi Evo a 2016-os Tokyo Auto Salon kiállításon

Első traktus

Ennyire „űrhajót” nem akarnék csinálni a Pulsarból, de egy hatékony aero csomagot jó lenne összehozni. Mire jó ez a sok szárny? Leegyszerűsítve rengeteg leszorítóerőt termelnek. Miért jó ez? A nagyobb aerodinamikai leszorító erőnek köszönhetően növelni lehet a kanyarsebességet és a kigyorsításokon is stabilabb lesz az autó, ami által akár másodperceket is lehet nyerni. Oké, hogy leszorító erőt termel, de nem lesz lassabb az egyenesben az autó? Dehogynem. Az egyenesben a nagyobb légellenállás miatt csökken az autó sebessége, de nem annyival, mint amennyit lehet vele nyerni a gyors kanyarokban. Csak ezekkel a szárnyakkal lehet ennyit nyerni? NEM. A szárnyak önmagukban kevesek, megfelelő padlólemez, ahhoz tartozó splitter és diffúzor is kell hozzá. Mik ezek? A padlólemez lényegében egy egyenes „lap”, amitől a levegő egyenes vonalban áramlik az autó alatt és nem örvénylik.  A splitter tulajdonképpen a padlólemez eleje. Ez „vágja ketté” az autó alatt és felette áramló légtömeget. A diffúzor a padlólemez végén található, lényegében egy nagy tölcsér. Találtam egy jó leírást róla, ezért ezt most ide bemásolnám. Szerzőt nem találtam az oldalon, de íme az idézet:

„A levegő, mint minden gáz-halmazállapotú anyag a lehető legjobban kihasználja a rendelkezésre álló teret. Ha egy egységnyi térfogatú gáz kitágul, nyomása fordított arányban csökken (kétszer akkora tér esetén a nyomás épp fele az eredetinek). A diffúzor működése pont erre a törvényszerűségre épül.
Az első szárny és az oldalsó terelőelemek által „befogott” légáramlatok bizonyos hányada a versenyautó alá kerül, mely az autó alján kialakított síkfelületű lemez alatt megtett utat követően (irányítottan) a diffúzorba áramlik. Ez az elem lényegében az alváz végének felhajlításával „készül”, melyet függőleges lapokkal lehatárolnak. Az egész szerkezet alsó vonala az alváz síkjának meghosszabbítása. Ezzel a kialakítással a diffúzor mellett elhaladó levegő nem tud abba beáramolni, csak és kizárólag az autó alól távozó légáramlat távozik azon.
Ebben a csaknem zárt térben – mely a levegőnek nagyobb teret biztosít – a távozó gáz nyomása lecsökken, sebessége megnő. Ezek után talán egyértelmű, hogy az autó felett és alatt áramló levegő közötti nyomáskülönbség (a felül nagyobb, alul kisebb nyomás) a szó szoros értelmében az aszfalthoz szívja a versenyautót. Tehát a kitáguló, s megváltozott nyomású levegő által képzett ellentétes irányú erők egy az egyben kihúzzák a légáramlatot az autó alól, mellyel a szívó mellett gyorsító hatást is kifejtenek. Nem véletlen hát, hogy a képzett – tulajdonképp – leszorítóerő (ráadásul légellenállás nélkül fellépő leszorítóerő) igencsak hatékony eszköze az aerodinamikai jellemzők alakításának.”

Padlólemez 

A kedvenc megoldásom padlólemez témakörben

Az Pulsar alján a padlólemezt, a splittert és a diffúzort csak akkor fogom tudni megcsinálni, ha meglesz az autó végleges futóműve, kerékmérete és hasmagassága, ami egyelőre még ismeretlen. Így az első légterelőkhöz fogtam hozzá. Első lépésben egy általam készített régebbi fotóra rárajzolgattam nagy vonalakban, hogy mit szeretnék.

Az eredeti kép

Az első terv

Ilyesmi az elképzelés. A splitter ugye még várat magára, a lökhárító közepe is át lesz alakítva (az intercooler két oldalánál szűkebbre lesz véve), de a légterelőket tudom csinálni. A splitter szélére tervezek további légterelőket, de egyelőre azzal nem foglalkozok még. Az is több esélyes, hogy a cooler két oldalán lévő beömlők mi célt fognak szolgálni. Vagy a fékre lesznek rávezetve vagy olajhűtő lesz a lökös alatt. Jövő héten terveim szerint egy maratoni hosszúsággal fogok jelentkezni, tartsatok ki, jövök...