A múlt héten az első elemek rögzítése volt terítéken, ma pedig a szénszállal történő becsomagolásuk lesz a menü.
A karbon borítás a következő lépésekben történik:
- Meg kell tisztítani a portól és a zsírtól az elemeket
- Fel kell hordani egy vékony réteg epoxi gyantát
- A félig megkötött gyantába kell ragasztani (óvatosan belenyomkodni) a szénszövetet
- Át kell itatni epoxi gyantával a szénszövetet
- További két réteg epoxi gyantát kell a felületre kenni
Minden egyes epoxi réteg felhordása után három óra száradási fázis következik, tehát a fenti művelet összesen kilenc órát vesz igénybe, legalábbis ami a száradást illeti. Minél vastagabb az epoxi réteg, annál nagyobb hő fejlődik, ezáltal hamarabb is köt, tehát a végére kilenc óra helyett nyolccal megúsztam.
Lemostam mindhárom elemet, majd egy éjszakán át száradni hagytam, hogy még véletlenül se maradjon víz a felületen. Az első réteg gyanta felhordása előtt áttöröltem egy acetonnal átitatott pamutronggyal az elemeket, ettől tutira por és zsírmentesek lesznek, valamint a kémiai kötést is elősegíti. Hogy kényelmesebben tudjak dolgozni, mindegyik elemet ráragasztottam fél literes, teli ásványvizes flakonokra, hogy stabilan álljanak a lábukon.
 |
| Megmosva, zsírtalanítva |
Meleg hatására a gyanta viszkozitása csökken, ezért folyékonyabb lesz. Bekevertem az első réteg áttetsző epoxi gyantát kicsit felmelegítettem és vékony rétegben felhordtam.
 |
| Az első réteg gyanta felhordása után |
Három órás száradást követően a méretre vágott szénszövetet óvatosan ráterítettem az elemekre és egyesével, óvatosan becsomagoltam őket. Ilyenkor az első rétegben felhordott gyanta a méznél talán kicsit sűrűbb állagú, ha egyszer hozzáér a szövet, akkor nem lehet visszaszedni. Éppen ezért megfelelő méretet, a szükségesnél körbe minimum öt centivel nagyobb szövetet kell levágni, majd ezt a kompozit anyagra ráteríteni.
 |
| Méretre vágandó szövet |
 |
| A becsomagolt lámpa és index páros |
 |
| A hűtőrács magjára terített szénszövet |
A két lámpát nem volt bonyolult becsomagolni, de a hűtőrács megizzasztott. Mivel ez egy szövet, csak addig tudom ráhajtani bármire, amíg a szálak engedik. ezután meg kell vágni, de ekkor egyből elkezd foszlani és a szép szövési mintát is elveszti. A lehetőségekhez mérten megpróbáltam behajtogatni mindenhova, természetesen most sem volt rontási lehetőségem.
 |
| A becsomagolt hűtőrács |
Következő lépésben át kellett itatnom a szöveteket epoxi gyantával. Ehhez a művelethez kell a legtöbb gyanta, hiszen a szövetet teljesen át kell itatni. Nevezzük ezt első rétegnek, mivel ez az első látható epoxi réteg. Ezután még további két réteget kentem rá, a rétegek között megvártam a fent említett három órás kötési időt. A végén így néztek ki az elemek.
 |
| A hűtőrács három réteg epoxival |
 |
| Jobb első lámpa és index három réteg epoxival |
 |
| A bal oldali lámpa három réteg epoxival, alatta valahol a beömlős tölcsér |
Az utolsó réteg felhordása után egy napig száradni hagytam a kompozitokat. Ezután már tényleg közel a vége, de még mindig sok a dolog vele. Nem hiába, ilyen macerás az egyedi kompozit alkatrészek előállítása. Már nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan sikerült a beömlő, így azzal kezdtem. A szélétől biztonságos távolságba belevágtam, majd egyre nagyobb lyukat vágtam az elején.
 |
| Az első vágások |
 |
| Alakul |
 |
| Finomításra vár |
Körbevágtam a sorjás részt és feldobtam a mérlegre.
 |
| Mérlegelés |
473 gramm volt, tehát a számításaim, miszerint 500 gramm alatt lesz bejöttek, sőt ezt még elkezdtem vagdosni.
 |
| Az alja megigazítva |
Picit vágtam egy-két helyről, majd bepróbáltam az autóba.
 |
| Már csak 453 gramm |
Itt még van rajta egy csomó fölösleg, de azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kis csiszolás után a végén újabb gyantaréteg kerül majd rá.
 |
| A helyén |
Még igazítani kell rajta és a tömítést is rá kell varázsolni, de már látszik a formája. :)
 |
| Szemből vakuval |
A tölcsér ugye sablonnal készült, ezért azon csak egy nagyon vékony réteg gyanta van, az is hiányos néhol. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy mielőtt bármivel is megsérthetném, kenek rá még három réteg gyantát. Ehhez fel kellett csiszolni egy kicsit, hogy jobban tapadjon a gyanta. Ne ijedjetek meg, ez csak átmeneti állapot, a végén csilli-villi lesz és a szövés is látszani fog...
 |
| Tölcsér visszacsiszolva |
 |
| Közelebbről |
Jó látszanak a fehér pontok, foltok, ahol mélyedés, azaz lyuk van a gyantába. Ezekből a lyukakból alaposan ki kellett mosnom a csiszoláskor belekerült port, majd jöhetett három réteg gyanta.
 |
| Újragyantázva |
Nem számoltam az anyagvastagsággal, illetve vastagabb lett a karbon réteg, mint gondoltam, ezért nem fér el az eddig passzentos EPDM szivacs szalag. Visszaraktam a helyére a beömlőt, bejelöltem a kaszni vonalát egy sniccerrel, majd lecsiszoltam a karbon réteget, hogy a karbonozás előtti dimenziókat visszakapjam.
 |
| A helyén, de még kicsit csálén áll |
 |
| Bekarcolva a csiszolás helyének a széle |
 |
| Perem visszacsiszolva |
A jobb első lámpánál egyszerűbb dolgom volt, mivel nem kellett kivágnom az elejét. Levagdostam körbe a fölösleges sallangokat és bepróbáltam a helyére.
 |
| Jobb eleje |
A sárvédő és a géptető vonalában óvatosan bekarcoltam egy sniccerrel a karbon elemet, majd a vonaltól befele lecsiszoltam, hogy be lehessen majd ragasztani a tömítést.
 |
| Bekarcolva a széle |
 |
| Visszacsiszolva |
A legbonyolultabb elem a három közül a hűtőrács. Egyrészt azért, mert a két oldalát át kellett alakítanom és azt még össze kell csiszolnom, hogy passzoljon a két lámpával, másrészt minél kisebb egy felület, annál nehezebb szépen becsomagolni karbonnal. A vízszintes felületeken a gyanta is vastagabb rétegben marad meg, de a függőlegesről hajlamos lefolyni. Körbe kell vagdosnom, a helyére próbálnom, és ha nagyjából stimmel, akkor indulhat a visszacsiszolás. Nekiugrottam és levagdostam a fölösleges sallangokat, majd egy gyors mérlegelés után bedobtam a helyére.
 |
| Fölösleges részeket le kellett vagdosnom |
 |
| Nagyjából körbevágva |
 |
| Jelenleg 244 gramm |
 |
| Valahogy így fog kinézni |
 |
| Csukott géptetővel |
Reménykedtem benne, hogy a múlt héten be tudom fejezni, de minél előrébb járok a karbon front projektben, annál több utómunkát látok magam előtt, ami már nem lesz látványos, de sok pöcsölés van vele. Fogjuk rá az elejére, hogy nagyjából stimmel. Vissza kell csiszolnom mindhárom elemet, a beömlő keretét is el kell tüntetnem (egybe kell dolgozni a a lámpával), le kell kennem mindet egy vékony réteg epoxival, fel kell ragasztanom a szigetelésül szolgáló EPDM szivacsokat és végül a hűtőrácsot hozzá kell dolgoznom a két lámpához. Lehet, hogy a szivacs ragasztás csak a egybedolgozás után jöhet, de ezt majd még ki kell találnom. Ha a héten be tudom fejezni, akkor a következő posztban már végleges lesz az eleje és a befejező műveletekről olvashattok, ha nem sikerül időben befejeznem, akkor a párhuzamosan készülő csomiajtóról írok egy rövidet. Nincs több tartalmi puffere a blognak, ha bármit kell gyantáznom vagy gittelnem, akkor ahhoz egy napig hozzá se tudok nyúlni, ezért több mindent csinálok egyszerre. Sokszor előfordul, hogy csak maximum fél órás művelet van valamivel, de nem tudom folytatni, mert 24 óra pihi kell neki minimum. Igyekszem, a jövő héten jelentkezem valamivel, de hogy mivel, azt még én sem tudom....
