2014. november 17., hétfő

Versenyautó születik 77 – Jobb első sárvédő utolsó rögzítési pontjának kialakítása

Az előző posztban a jobb első sárvédő két rögzítési pontjának kialakításáról írtam. Ma a harmadik, egyben legbonyolultabb fül felépítéséről olvashattok.
A már meglévő rögzítési pontoknál felcsavaroztam a sárvédőt a Pulsarra, majd plexiből és hotmelt rúdból eszkábáltam egy távtartót.

A távtartó és a plexi a helyén
Felülről
Leszereltem, hátravittem a műhelybe, megcsiszoltam az érintett rész környékét, majd felépítettem egy rámpát plexiből, hotmelt segítségével.

Csiszolás előtt
Felület megcsiszolva
Plexi formára hajlítva
Rámpa felépítve
Másik szögből
Becsomagoltam a szokásos magenta színű autófóliával, majd formaleválasztózás után jöhetett a tartófül felépítése.

Fóliával leragasztva
Körbevágva, hogy ki is nézzen valahogy
Másik szögből
Formaleválasztózva
Fényesre dörzsölve
Előkészítettem a szöveteket, bekevertem az epoxi gyantát és a rámpára lamináltam a rétegeket.

Különböző szövésű szövetek előkészítve
Kész a laminálás
Amint lejutottam a műhelybe, kiszedtem a sablonként használt plexit, nagyjából körbevágtam, majd felpróbáltam az autóra és bejelöltem a furat helyét.

Sablon nélkül
Nagyjából kivágva
Oldalról
Hátulról
Furat helye bejelölve
Visszavittem a műhelybe, levágtam a fölösleges részeket, majd kifúrtam a fület.

Kicsit slankítva a fül
Kifúrva
Szemből így néz majd ki
Egy gyors mérlegelés után újra kivittem az autóhoz és felcsavaroztam a helyére.

1,34 kg
Rögzítve a helyén
Ez is kész
Sok nem látszik, de a helyére került a sárvédő
A sárvédő alján még van kettő darab rögzítési pont. Ennek a helye, tehát a  fül megvan, már csak két lyukat kell majd rá fúrni. Viszont a kasztni alja annyira szét van rohadva az érintett területen, hogy majd csak akkor fúrom ki, ha kész a karosszériás meló. Ugyan ez a helyzet a bal oldali sárvédővel is.

A két alsó rögzítési pont helye
Sajnálattal kell közölnöm minden lelkes olvasóval, hogy a 2014-es „kompozit” szezon ezennel véget ért. 2013. március 27-én jelent meg az első poszt. Azóta minden héten, de volt hogy hetente többször is püföltem a billentyűket, hogy legyen mit olvasni. Az írás mellett a kompozit motyókat is faragni kellett sokszor éjszakába nyúlóan. A terv az volt, hogy a lányom születéséig (2014. augusztus 8-ra volt kiírva az asszony) elkészüljek a gyantázásokkal. Nem sokon múlott, de nem lettem kész Kinga születéséig. Azóta heti maximum egy délután jutott az autóra  (az is meló után 17:30-tól) az időmből. Így lehet az, hogy november közepét írunk. Az utóbbi három hónapban elvégzett munka sanszos, hogy két hét alatt kész lett volna. Viszont nem sürget az idő szerencsére. A kincstár töltődik, ami elengedhetetlen az autó motorikus és mechanikus rendbetételéhez, a kasztniról most ne is beszéljünk. A blog szünetelni fog egy kicsit, de amint lesz valami fejlemény ígérem jelentkezem. A terv az, hogy még idén, de mindenképpen még télen lekerüljön a Pulsar a Zolihoz. Hogy ott mi történik majd, az a jövő zenéje. Első körben a motor szétszedése és rendbetétele van megcélozva, de ott lebeg a balosítási tényező is. Drukkoljatok, úgy még sosem volt, hogy ne lett volna valahogy!

2014. november 10., hétfő

Versenyautó születik 76 – Jobb első sárvédő rögzítési pontjainak kialakítása

Előző posztokban végig a a bal hátsó oldalsó ablakról írtam. Újra elővettem a jobb első sárvédőt, ma arról olvashattok. Ezzel sincs már sok teendő, három rögzítőfület kell kialakítanom. Ebből az egyiket csak ki kell fúrnom, a másik kettő macerásabb. Kezdjük az egyszerűbbel. Az ajtó felőli oldal felső rögzítési pontja az, amit csak fúrnom kellett. Felszereltem a sárvédőt a már meglévő furatoknál, bejelöltem a lyuk pontos helyét, levettem az elemet, kifúrtam és visszaszereltem a helyére.

A szigetelés mögött van a rögzítőfül
Ez is pipa 
Az alatta levő rögzítőfül már keményebb dió volt. Egy nagyon flexibilis és könnyen elhajló füle volt gyárilag a sárvédőnek. A sablonkészítés során valószínű, hogy elhajlott egy kicsit, mert abszolút nem illeszkedett a felszerelési ponthoz.

Jól látszik, hogy nem úgy áll, ahogy kellene
Az érintett felületet megcsiszoltam és kasztnival párhuzamosan egy plexidarabot ragasztottam hotmelttel a sárvédő már meglévő, de kacska füléhez.

Plexi a helyén
Ez a plexi sablonként fog funkcionálni. Leformaleválasztózom, és mehet rá  több réteg szövet, hogy normális szögben álló rögzítőfület képezzek. Leszereltem a sárvédőt, bevittem a műhelybe, leformaleválasztóztam és átpolíroztam.

Így néz ki a plexizett fül
Másik szögből
Formaleválasztózva
Átpolírozva
Elég időt hagytam a formaleválasztónak a kikeményedéshez, jöhetett a gyantázás. Az epoxi gyantát bekevertem, majd megmaradt szénszövetekből felépítettem az új fület.

Előkészülve
Új tartófül felépítve
Másnap megfordítottam a sárvédőt, eltávolítottam a sablonként használt plexit és egy picit körbevágtam a fület, hogy a helyére tudjam próbálni.

A sárvédő megfordítva, a plexi még a helyén
Plexi nélkül az új és a régi fül
Másik szögből
A fülek kisebbre vágva
A régi fül megcsonkítva
Megint felszereltem a Pulsarra, bejelöltem a furat helyét, majd leszereltem, kifúrtam és egy utolsó próba után végleges méretűre vágtam.

Kifúrva
A helyére próbálva
Végleges méretűre vágva, felesleges részek lecsiszolva
A belső oldalán is lecsiszoltam a feleslegeket
Ez a fül is kész. Már csak egy rögzítési fül maradt hátra, a legbonyolultabb fül. Itt nem volt kacska fül sem, a nulláról kellett felépíteni egyet, de erről majd a jövő héten olvashattok...

2014. november 3., hétfő

Versenyautó születik 75 – Bal hátsó oldalsó ablak külső és belső oldalának egyesítése

Nem is tudom hol kezdjem. Az elmúlt héten semmit nem tudtam csinálni az autóval, de még a blog írása is komoly nehézséget jelentett, ugyanis lázasan feküdtem és levegőért küzdöttem. Tartja a mondás, hogy a szar csőstül jön, ez most se volt máshogy. A feleségemmel együtt egész héten műtős maszkba voltunk, ráadásul én „karanténban” voltam. Gondosan ügyeltünk, hogy se Ő, se a három hónapos lányunk ne kapja el a „gümőkórt”. Négy orvossal is konzultáltunk, szerencsére mindegyik mást mondott azzal kapcsolatban, hogy veszélyben vannak-e a többiek. A legjobban egybecsengő rész az volt, hogy az anyatej megvédi a kicsit a baciktól. Az óvatosság és a folyamatos szellőztetés ellenére sajnos mindhárman ágynak estünk. 
Szerencsére maradt egy kis pufferanyag, így a story folytatódik. Az előző posztokban beszámoltam az oldalsó ablak külső és belső oldalának készítéséről. Ma a két oldal egyesítéséről olvashattok. A belső oldal előkészítésével kezdtem. Körbevágtam és lecsiszoltam a belső oldalát.

Körbevágva a sablon széle mentén
Belső oldal megcsiszolva
Leporszívóztam és áttöröltem acetonnal. Ezzel elő is készítettem a belső oldalt a ragasztáshoz. Körbevágtam és visszahelyeztem a külső oldalt a sablonba, ennek a belső oldalát is elő kellett készítenem. Szintén megcsiszoltam, majd por- és zsírmentesítettem.

Külső oldal körbevágva és visszahelyezve a sablonba
Lecsiszolva
Letisztítva
Következő lépés a két oldal egyesítése azaz összeragasztása volt. Saját anyagával, azaz epoxival ragasztottam, de egy Coremat nevű, méhsejtcellás anyagot is használtam. Ennek segítségével lényegében méhsejt alakú távtartót hozok létre a két réteg között. Ráraktam az eredeti ablakot a Coremat-ra és körberajzoltam egy golyóstollal. 

Coremat és a gyári üveg
Közelebbről, jól látszanak a cellák
Körberajzolva
A középső vonal volt az ablak széle. Vele párhuzamosan húztam 1-1 vonalat kb. 4 centi távolságban mindkét irányban, majd a két küldő vonal mentén kivágtam. Ráhelyeztem a sablonban lévő külső oldalra, majd tovább aprítottam a megmaradt Coremat darabot.
Coremat tovább vagdosva
A végleges Coremat darabok
Következő lépésben bekevertem az epoxit és megpróbáltam feltölteni a cellákat.

Gyantával feltöltve
Másik szögből
Ezután már nem maradt más hátra, mint pontosan a helyére igazítani a belső oldalt és lesúlyozni.

Belső oldal is a helyén
Vízzel és gyorsszorítókkal rögzítve
Másnap lekapkodtam a vizeket, leszedegettem a csipeszeket és kivettem a kész elemet a sablonból.

Sablonból kivéve
Gyorsan feldobtam a mérlegre.

1858 gramm
Ez lett a kapkodás és időhiány eredménye. A jobb oldali karbon ablak súlya 1056 gramm lett. Teljesen nyilvánvaló, hogy ebből nem lesz 1 kilós ablak. Miből adódik a többlet súly?! Mivel szövetből és Corematból pontosan ugyan annyi van mindkét elemben, csak a gyanta lehet a különbség. Ragasztáshoz a Coremat fix mennyiségű gyantát vesz fel, ott sem lehet difi. A többlet epoxi az egyes rétegek visszacsiszolásakor maradt az ablakban. 

A körbevágott és a nehezebb, de még nyers ablak
Nagy dráma nincs, a gyári ablak súlya 3490 gramm. Úgy saccoltam, hogy 30 dekát le tudok róla faragni, de ne szaladjunk ennyire előre. Körbevágtam az ablakot és kifúrtam a hátsó rögzítési pontot.

Jól látszik, melyik vonal mentén kellett körbevágnom
Elnagyolva körbevágva
A hátsó rögzítési pont helye
Kifúrva
Felszereltem a hátsó rögzítési pontot és felpróbáltam az autóra.

Már csak a helyére kell illeszteni
Szemből, szinte mint a gyári üveg
Kicsit hátrábbról, azért látszik, hogy nem üveg
Jó lesz ez :)
A nyitható hátsó rögzítés a helyén
Már csak a két első rögzítési pontot kellett kialakítanom. A jobb oldali ablaknál előrelátó voltam, megcsináltattam mind a két ablakhoz szükséges csavarokat. Pontosabban a csavarokból leesztergáltattam egy kicsit, hogy hasonlítson a gyárihoz.

Az esztergált csavarok
Hogy megfelelően tudjam rögzíteni a csavarokat, a kevlár részből le kellett vágnom egy csíkot és az alatta így már felesleges Coremat részt is le kellett csiszolnom.

Maszkolószalaggal jelölve a levágandó rész
A kevlár rész átvágva
Így néz ki a gyantával feltöltött, de már megkötött Coremat
Coremat lecsiszolva, a két csavar már csak rögzítésre vár
Kivittem az autóhoz, bedugtam a két csavart a helyére, 1-1 csepp hotmeltet nyomtam rá, majd a helyére illesztettem az ablakot. Ez az ideiglenes rögzítés elegendő ahhoz, hogy a helyén tartsa a csavarokat, amíg üvegszövettel és epoxi gyantával megerősítem.

Csavar a helyén
A két csavar ideiglenesen rögzítve
Levágtam 2×5 réteg sűrű szövésű üvegszövetet, ráhúztam egyesével a csavarokra és a végén az összes réteget átitattam epoxival.

Az előkészített szövetek
Gyantával átitatva
Már csak meg kell várni, míg megköt a gyanta. Azóta nem jártam a műhelybe, így csak reménykedni tudok, hogy jól sikerült. Ha ez megvan, akkor a csavarok szárából le kell vágni egy darabot és már készen is van az ablak. Maradt még egy kis sárvádős képanyag, abból íródik a jövő heti poszt. Ha sikerül teljesen leszámolnunk a gümőkórral, akkor talán a műhelybe is eljutok...