Az előző posztban az volt az utolsó mondatom, hogy a purhab nem igazán úgy viselkedett, ahogy kellett volna. Időrendben valóban az következne, de említettem, hogy picit alacsony lett az ülés. Ma erről olvashattok, a jövő hétre pedig megpróbálom rendberakni a purhabos részt.....
Mivel általában minden racing ülés alján közel 10 centis habszivacs van, a héjban ennek el kell férnie. Én másik szivacsozáson agyalok, ezért nekem nem lett volna baj, ha picit alacsonyabb az ülés a Momo mellé rakva, hiszen a szivacs vastagságát „megspórolom”.
 |
| Minimálisan alacsonyabb |
De és megint a de.... Egy picit mégis alacsony lett. 5 centi hiányzik sajnos. Próbáltam sisak nélkül és sisakkal is. Hiányzik. Így hát nem maradt más hátra, minthogy megtoldjam. Viszont ha már átalakítás, akkor egyben alakítanék is a fejrészen egy picit. Az alábbi képen is látszik, hogy kvázi banán alakja van a háttámlának, azaz nem függőleges a fejrész, hanem minimálisan visszahajlik előre.
 |
| Itt talán látszik, hogy egy picit előre hajlik a teteje |
 |
| Itt viszont tökéletesen látható mennyire tér el a függőlegestől |
 |
| Itt minden látszik |
Lehet, hogy ha ez a pici ív nem lenne benne, már jó is lenne. Na mindegy, ha már alakítom, ezen is korrigálok egy picit. A felső 6 centit levágom és helyette berakok egy 11 centire megnyújtott felső részt.
 |
| Felső pótlás hátulról |
 |
| Szemből |
 |
| Oldalról |
Az oldalsó nézetnél jól látszik, 6 fokot döntöttem a felső részen hátrafelé. Ez lehet picit sok lesz, de így jobban tudtam szemlélteni. Mivel ez kb 30 centi széles, ezt is ketté kellett vágnom és már kezdhettem is nyomtatni.
 |
| Nyomtatás közben |
És megint jött a gebasz. Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a 3D nyomtató filamentje tekercselés közben, irányváltásnál egymás alá szorul. Ez azt jelenti, hogy csomó nincs a tekercsen – hiszen folyamatos szálról beszélünk – mégis megszorul nyomtatás közben, felrángatja a dobot az extruderhez, majd amikor már nem tudja tovább húzni, eldarálja a szálat. Ez történt most is. Alátámasztással együtt kb. 20 órás lett volna a nyomtatás, de mikor otthonról ránéztem a nyomtatóra azt láttam, hogy a nyomtatófej nem adagolja a filamentet és már magasabban jár, mint amennyi ki van nyomtatva. Távolról leállítottam és reggel szomorúan konstatáltam, hogy valóban „csomó” volt.
 |
| Ennyit láttam a kamerán |
 |
| Sejthető volt |
Lemértem tolómérővel, hogy hol akadt el, írtam egy új g-code-ot, hátha meg tudom menteni.
 |
| Itt fogyott el a filament |
Tökéletesen sikerült a folytatás. Ilyenkor igazából egyetlen lehetőség van eltalálni a pontos magasságot. Ha kicsit magasra sikerül a kezdés, akkor nem ér össze az aljával és le fog törni, ha pedig alacsony, akkor belever a fej a belépő pontnál és nagy valószínűséggel le is töri az asztalról a tárgyat.
 |
| Ott volt a javítás |
Azért látszik az a vonal, mert a kezdésnél 3, 100% kitöltésű réteggel indítottam, így ott vastagabb az anyag. A fenti képen már összehegesztettem a szokásos módon. Irány a műhely...
A múltkori kettévágásnál komolyan görcsbe ugrott a gyomrom. Most már magabiztosabb voltam, viszont itt a sok ív és gömbölyödés miatt nem nagyon tudtam mérni és jelölni. Szóval megint jött egy kis aggódás, aztán nagylevegő és vágás...
 |
| Hátulról tudtam hozzámérni |
 |
| Elölről így nézett ki |
 |
| Megskalpolva |
 |
| Gyorsan felpróbáltam a tetejére |
Egy kis finomítás, és csiszolás után a 3D-s tollal pozícionáltam, aztán, amikor a megfelelő szögbe sikerült állítanom, véglegesen összevarrtam a két elemet.
 |
| Hátulról meghegesztve |
 |
| Elől is összevarrva |
A torzítás miatt egyértelmű volt, hogy nem lesz tökéletes az illeszkedés. A töbi részen már volt egy réteg üvegszövet poliészterrel átitatva. Itt ezzel már nem vacakolok. Megcsiszoltam és gittel megpróbáltam megcsinálni a tökéletes átvezetést a két rész között.
 |
| Jó lett az íve is |
 |
| Alakulóban |
 |
| Még egy vékony gittréteg visszacsiszolva |
 |
| Egy réteg szórógittel |
Ezennel kész a fejrész átalakítása, a következő posztban jöhet a purhabdráma.....
