Lizard GTi-R: Versenyautó születik 124 – 3D-s ülés purhabdráma

Elérkeztünk a purhabos témához. Ez ma egy rendhagyó poszt lesz. Először leírom, hogy mi történt, aztán jönnek a képek a képaláírásokkal.
Tök jól kitaláltam, rákészültem és azon kevéske időből, amit az ülésre tudok fordítani, 2, azaz kettő darab napot elvett ez a szar. Nyilván nem értek hozzá, nyilván rosszul csináltam valamit, de hatalmas csalódás volt, amit nem tudok szépíteni. Az elképzelés az volt, hogy az alsó szivacs helyét nagyjából kitöltöm valamivel, majd erre purhabot nyomva belehuppanok és a hab felveszi a testem formáját. Olyan szépen hangzott, annyira jó ötletnek tűnt, de.....
Szóval elmentem Daniékhoz és vettem 1+1 liter ipari purhabot, amiből elvileg 40 liter hab képződik, ha mindent jól csinálok. Megkaptam a használati utasítását, termékleírását is a cuccnak, Dani felhívta a figyelmemet, hogy jól melegítsem fel, akkor lesz tuti. Gondoltam kipróbálom kicsibe, hogy ne legyen dráma. Nagyjából kiszámoltam, hogy kb 8-10 liter habra van szükségem az aljához, ehhez mondjuk 2+2 dl komponens kell elvileg. Na mondom fussunk neki, 50+50 ml-el. Melegítem, kavarom, öntöm várok. Működni működik, de nem a várt mértékben. A végére, a sokadik keverés után kezdtem rájönni, hogy baromira fontos, hogy mennyire melegítem fel, mennyi ideig keverem/keverhetem, hogyan öntöm ki. Az első keverésnél nem volt elég meleg, valamint a kiöntött habot kicsit elkezdtem teríteni, amitől egyből összeesett. Második keverés már jobban sikerült, de az se volt az igazi. Aztán a kézi keverésről áttértem a fúrócsavarozó és régi habverő kombójára. Volt hő, volt keverés, volt egy kicsit nagyobb siker is, de nem az igazi. Aztán a sokadik adag bekeverése után kristályosodott ki bennem, hogy nagyon forrónak kell lenni (annak a felületnek is, amire kiöntöm), nem szabad túl sokáig keverni és amint elindul fölfele az edényben egyből ki kell önteni és nem szabad basztatni! Na, hogy ezt ilyen frankón leírtam már tudom, majd a következő.... Aha, lószart! Ha 2 másodperccel tovább keverem mint kéne már a krémesebb lesz, ami megint a méret rovására megy, mellette a hőfokank szerintem 2-3 fok különbséggel is komoly befolyása van. Nagy nehezen kiszenvedtem az alját, majd konstatáltam, hogy a 60 + °C-os habba mégse szeretnék beleülni. Nagy eszemmel kitaláltam, hogy mivel viszonylag kis helyeket kell csak kitölteni, jó a bolti purhab is. Szóval lecsiszoltam egyenesre az alsó részt és elballagtam egy barkácsboltba, ahol beszereztem a legolcsóbbat. Rákészültem fóliával, törlőkendővel, unaloműzővel is, hiszen kb 1 órát kellett benne ülnöm. Aztán nagy levegő és go. Nyomtam ahova kellett, letakartam fóliával, majd beleültem. Tök jól működött. Éreztem, ahogy a derekamtól elkezd fölfele mászni a gerincem mentén, ahol helyet talált magának. A combomnál is folyt ki a fólia alól a fölösleges hab. Nyugodtan ücsörögem, amokor elkezdett valami furává válni. Mintha lazulna az a „passzentos” érzés, ami eddig volt. Kiszálltam az ülésből és szomorúan konstatáltam, hogy levegő hiányában a fólia alatt teljesen összeesett a hab és lefolyt. Mondom ez így nem frankó. Ez sem működik. Csalódás. Aztán jött a gondolat, hogy akkor a két szélén comb résznél kinyomom a habbal, aztán majd ha megköt kifaragom. Ugye már mindenki sejti, hogy ez sem vált be?! Nem hát, ez a bolti szar olyan volt, mint a felfújt kenyér. Míg a Dani féle kétkomponenses teljesen homogén felületet adott, addig ennek a közepén szinte csak levegő volt. Ahogy elkezdtem formára igazítani, levágtam a tetejét és a levegőt pedig nem tudtam formázni. Szóval ez volt az én purhabos kudarcom, de nem adom fel. Arra jó volt a zacskós beülős rész, hogy látom hova nagyjából mennyi anyag kell. Majd kitalálok valami megoldást rá.