2015. április 27., hétfő

Versenyautó születik 88 – Hátsó lökhárító igazítása, javítás

Az előző posztban a lökhárító vassal pepecseltem. Most hogy az kész és a helyére csavaroztam, jöhetett a hátsó lökhárító igazítása. 
De előbb megmutatom, hogy mi lett a légbuborékkal, amit két poszttal ezelőtt javítottam.

Három hete így nézett ki
Aztán feltöltöttem
Majd végül lecsiszoltam
Minimális mélyedés maradt csak, azt már a szórógitt ki fogja tölteni.
És akkor jöjjön a lökhárító alakítása. Első lépésben a kipufogó végét és a vonószem kampóját kellett leszerelnem az autóról. Azaz kellett volna, de a kampó az alvázra van hegesztve. Mivel az elől lévő leszerelhető, meg se fordult a fejemben, hogy a hátsó az fix. Szóval most, hogy szépen eltüntettem a kampó helyét a lökhárítón, vághatom ki úgy, hogy még csak az eredeti helyét sem látni. :) De ne szaladjunk ennyire előre. Ott a kipufogóvég is. Azt nagyjából fél órás szenvedés árán sikerült leszednem. Ha már ott hasaltam, leszereltem a gyári kipufogódob szanaszét rozsdásodott hővédőlemezét is. 

A kipufogóvég és a hővédő lemez is lent van
Alapozott lökhárítót tartó vas a helyén
Hogy fel tudjam rakni a kompozit lökhárítót, ki kell vágni a vonószem helyét. Ehhez ki kellett szednem a gyári lökösön a lefalazott részeket. Gondoltam okos leszek, és szűkebbre veszem a vonószemnek kivágott lyukat. Lemértem, bejelöltem újra mértem és elkezdtem vágni.

Egy kis kalapálás és feszegetés után ki tudtam szedni
A szélesebb téglalap a gyári lyuk szélessége
Elnagyolva a kivágás
Legömbölyítve a két széle
Kivittem a kertbe és felpróbáltam az autóra. Már messziről látszott, hogy nem fog így felmenni, de még csak fel se tudtam próbálni, ugyanis a két szélén a gyári rögzítési pontot még túl nagyra hagytam. Kisebbre vágtam a két fület, majd újra felpróbáltam az autóra.

A gyári és a kompozit fül (még elnagyolva)
Még mindig nem pontos, de így már egyelőre el fog férni
Azért nem akarom kisebbre vágni, mert még nem tudom, hogy fogom megoldani a végleges rögzítést. Ha túl kicsire vágnám, akkor nehéz lenne pótolni, ha szükséges lenne. 
A fülek így már elfértek, viszont a vonószem nyílása nagyon kicsi volt. Pont akkora, hogy elférjen benne a vonószem, ám a felrakás miatt kicsit nagyítanom kell rajta.

Nagyobbra vágva
Újra felpróbáltam, de még mindig kicsi volt. Jöhetett újra egy kis vágás.

Még mindig nem jó
Sajnos még mindig kevés volt. Már majdnem ott tartok, mint a gyári méret, de azért még megpróbáltam csalni egy kicsit.

A végleges méret
Picit igazítottam a szélein, majd visszaraktam az autóra.

A végleges nyílás és már az autón a lökös
Jól látszik, hogy a gyári méretnél pár milliméterrel így is szűkebb lett a nyílás. 
A kompozit lökhárító belső részére ragasztottam ongrofoam darabokat, hogy a lökhárító a megfelelő helyen álljon. Ez a gyári lökösön egy nagyjából két-három milliméter vastag műanyag csík volt. 

Az ongro füleket hotmelttel ragasztottam a lökhárítóra
Mivel csak pozícionáláshoz kell, ez teljesen egszerű és jó megoldásnak tűnik. Csinálhattam volna üvegszövetből is, de sokkal tovább tartott volna, ráadásul még nehezebb is lenne. Újra felpróbáltam a lökhárítót a Sunnyra.

A gyári a földön, a kompozit a helyén
A szélesítés is jól sikerült
A bal oldala így áll
Leszögezném, hogy egyetlen csavar sem volt a lökhárítóban, magától áll ennyire szépen. Ha időm engedi, akkor a jövő héten kialakítom, kifúrom a rögzítési pontokat. Utána már csak a csiszolás és festés van hátra. Ha minden igaz, akkor egyszer a diffúzor miatt úgyis ki kell vágni belőle egy jókora darabot. Ezért lehet, hogy csak szorógittezem és alapozom. Vagy még az is lehet, hogy egyelőre csak megcsiszolom. Majd alakul...

2015. április 13., hétfő

Versenyautó születik 87 – Lökhárítót tartó vas

A múlt héten megmutattam a hátsó lökhárító laminálásást. Ahhoz, hogy tovább tudjak vele haladni, rendbe kellett tennem a lökhárítót tartó vasat. Kikalapáltam és egy kicsit könnyítettem ezen is. Erről olvashattok ma.
A lökhárítón nem látszott, de valaminek nekitolathatott az előző gazdája. Meg volt nyomódva középen a vas, de erről már írtam egy korábbi posztban (itt).

Így nézett ki a lökhárító levétele után
Kalapácsok segítségével helyrepofoztam egy kicsit, hogy kinézzen valahogy.

Így nézett ki közelről
Egy kis kalapálás után pedig így
Helyére próbálva
Egész jól sikerült
Lecsiszoltam és rozsdaoldóval lekentem a korrodált részeket.

Rozsdaoldózva
Lecsiszolva, rozsdaoldózva
Ez volt a kalapált rész
Másnap kicsit lecsiszoltam és zsírtalanítottam a tartóvasat, majd lefújtam a fémtiszta részeket egy kis alapozóval. Egyrészt azért, hogy ne rozsdásodjon vissza, másrészt a szürke alapozóra könnyebb jelölni ceruzával, mint a fekete festékre :)

Alapozóval lefújva kívülről...
...és belülről is
Ongrofoamból stancoltam 22 milliméteres köröket, feldobáltam a vasra, majd körberajzoltam őket ceruzával. A felrajzolt köröket kifúrtam egy Bosch lyukfúróval. A 60. lyuknál azon gondolkodtam, hogy mégis sikerült Bosc-éknak egy olyan terméket gyártani, ami el is látja a funkcióját. Aztán a 100. lyuk környékén ez megváltozott. Bitang kemény volt mondjuk a lemez, a fúró éle is kopott, de egy kínszenvedés volt a maradék lyukak kifúrása. Nem mertem megszámolni, de nagyjából 150-en lehetnek.

Sablonok a helyükön
Körberajzolva
Lyukfúró eszköz
Alakul az első :)
Kész az első
Jó lesz ez
Pár órával később....
3198 gramm maradt a gyári 3679 grammból. Az 481 gramm. Fél kilóért megérte? NEM. Soha többet ilyen baromságot. Szóval most, hogy ez is megvan felpróbáltam az autóra.

Na ebből nem fog látszani semmi, ha kész lesz egyszer...
A lyukak széle nagyon sorjás lett, ezért lecsiszoltam mindet.

Jobb oldali volt a gyári fej, és a bal oldalira kopott
Szintén zenész, de kiváló lett, mert egyszerre mindkét oldalát rendbe rakta a lemeznek
Ennyi fért bele a héten. Kicsit felgyorsultak az események a magánéletemben. Találtam melót, úgy néz ki bevált és végre jól érzem magam. Ami jó hír, viszont kevesebb idő jut újra az autóra. Emellett a feleségem is és a kislányom is elkapott valami magas lázzal járó vírusos torokgyulladást. Őket is ápolgattam egy kicsit, de most már látom a fényt az alagút végén. A blog pufferanyaga ezennel elfogyott. Ha a héten sikerül haladnom a lökhárítóval, akkor jelentkezem, ellenkező esetben egy kis szünet lesz ismét.

2015. április 8., szerda

A 2. év történései képekben

2013. április 8-án, napra pontosan két éve vittem haza a Pulsart. Egy röpke emlékezés erejéig összeszedtem képekben, hogy mi is történt az elmúlt egy évben az autóval.

2014. május 5. Szerkezetileg kész a géptető
2014. május 14. A géptető és a díszrács egyesítve
2014. július 1. Kész a csomiajtó
2014. július 14. Szerkezetkész a bal első sárvédő
2014. július 19. Fényezve, zárható.
2014. augusztus 5. Megszületett a lányom
2014. augusztus 24. Kész a két lámpa helyére kerülő kompozit elem 
2014. szeptember 7. kezd összeállni az eleje
2014. október 10. Szerkezetkész a jobb első sárvédő
2014. október 13. Így fest az eleje
2014. október 26. Kész a bal hátsó oldalablak
2015. január 2. „B” oszloptól hátrafelé kátránymentesítve 
2015. 02. 24. Hátsó lökhárító kicsit átalakítva
2015. 03. 26. A hátsó lökhárító is alakul
2015. 03. 26. Hátsó lökhárítót tartó vas szétfurkálva
Nagyjából ennyi minden történt az elmúlt egy évben. Bár jóval több meló volt benne, többek között a sablonok készítéséről sem ejtettem egy szót sem, ami pedig ugyan annyi idő – ha nem több –, mint a kompozit elemek elkészítse. Remélem 2016-ban ilyenkor már mechanikus történésekről írhatok majd.