A múlt héten megmutattam a hátsó lökhárító laminálásást. Ahhoz, hogy tovább tudjak vele haladni, rendbe kellett tennem a lökhárítót tartó vasat. Kikalapáltam és egy kicsit könnyítettem ezen is. Erről olvashattok ma.
A lökhárítón nem látszott, de valaminek nekitolathatott az előző gazdája. Meg volt nyomódva középen a vas, de erről már írtam egy korábbi posztban
(itt).
|
Így nézett ki a lökhárító levétele után |
Kalapácsok segítségével helyrepofoztam egy kicsit, hogy kinézzen valahogy.
|
Így nézett ki közelről |
|
Egy kis kalapálás után pedig így |
|
Helyére próbálva |
|
Egész jól sikerült |
Lecsiszoltam és rozsdaoldóval lekentem a korrodált részeket.
|
Rozsdaoldózva |
|
Lecsiszolva, rozsdaoldózva |
|
Ez volt a kalapált rész |
Másnap kicsit lecsiszoltam és zsírtalanítottam a tartóvasat, majd lefújtam a fémtiszta részeket egy kis alapozóval. Egyrészt azért, hogy ne rozsdásodjon vissza, másrészt a szürke alapozóra könnyebb jelölni ceruzával, mint a fekete festékre :)
|
Alapozóval lefújva kívülről... |
|
...és belülről is |
Ongrofoamból stancoltam 22 milliméteres köröket, feldobáltam a vasra, majd körberajzoltam őket ceruzával. A felrajzolt köröket kifúrtam egy Bosch lyukfúróval. A 60. lyuknál azon gondolkodtam, hogy mégis sikerült Bosc-éknak egy olyan terméket gyártani, ami el is látja a funkcióját. Aztán a 100. lyuk környékén ez megváltozott. Bitang kemény volt mondjuk a lemez, a fúró éle is kopott, de egy kínszenvedés volt a maradék lyukak kifúrása. Nem mertem megszámolni, de nagyjából 150-en lehetnek.
|
Sablonok a helyükön |
|
Körberajzolva |
|
Lyukfúró eszköz |
|
Alakul az első :) |
|
Kész az első |
|
Jó lesz ez |
|
Pár órával később.... |
3198 gramm maradt a gyári 3679 grammból. Az 481 gramm. Fél kilóért megérte? NEM. Soha többet ilyen baromságot. Szóval most, hogy ez is megvan felpróbáltam az autóra.
|
Na ebből nem fog látszani semmi, ha kész lesz egyszer... |
A lyukak széle nagyon sorjás lett, ezért lecsiszoltam mindet.
|
Jobb oldali volt a gyári fej, és a bal oldalira kopott |
|
Szintén zenész, de kiváló lett, mert egyszerre mindkét oldalát rendbe rakta a lemeznek |
Ennyi fért bele a héten. Kicsit felgyorsultak az események a magánéletemben. Találtam melót, úgy néz ki bevált és végre jól érzem magam. Ami jó hír, viszont kevesebb idő jut újra az autóra. Emellett a feleségem is és a kislányom is elkapott valami magas lázzal járó vírusos torokgyulladást. Őket is ápolgattam egy kicsit, de most már látom a fényt az alagút végén. A blog pufferanyaga ezennel elfogyott. Ha a héten sikerül haladnom a lökhárítóval, akkor jelentkezem, ellenkező esetben egy kis szünet lesz ismét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése