Versenyautó születik 55 – Géptető és a díszrács egyesítése

Szerkezetkész a géptető, hurrá! Már csak apró szépséghibák javítása van hátra, no meg még egy nagy falat, a díszrács rögzítése. A probléma az, hogy gyárilag ugye külön nyílik a géptető a díszrácstól, ezért a géptetőnek az éle találkozik a díszrács tetejével, azaz egy vékony vonalban érintkeznek, ha összegyógyítom őket. Az úgy nem lenne tartós, ráadásul szerintem a menetszelet sem biztos, hogy bírná. 

Valahogy így kellene kinéznie :)

A bonyolult dolgokat általában rövid tervezgetés után inkább elkezdem csinálni, mert abból mindig jól szoktam kijönni. Így tettem ezzel is. Megcsiszoltam a díszrácsot, kitoltam a kertbe az autót, felraktam rá a géptetőt, és felszereltem a már kész kompozit elemeket is.

Díszrács megcsiszolva

Két lámpa helyén a kompozitok

A díszrács alatt végigfut egy díszléc, arra ragasztottam egy EPDM szivacs szalagot, és arra rögzítettem a díszrácsot.

Díszrács is a helyén

Kétoldalt rögzítettem a lámpákhoz is a díszrácsot, majd négy helyen hotmelttel ideiglenesen rögzítettem a két elemet.

Hotmelttel rögzítve

Leszedtem a maszkolószalagokat, óvatosan felnyitottam a géptetőt és alulról is rögzítettem a két elemet ideiglenesen. Ehhez maszkolószalagot ragasztottam a géptető belső oldalára, majd erre ragasztottam hotmelttel régi leeső, gyantával átitatott üvegszövet darabokat. 

Így már stabilabb lett az ideiglenes rögzítés

Itt jó látszik az „U” alakú üreg

Egy „U” alakú üreg alakult ki, aminek a segítségével már egy fokkal könnyebben tudom majd rögzíteni a két elemet. 

Maszkolószalagok nélkül így nézett ki

Lecsavaroztam a géptetőt és hátravittem a műhelybe. Levágtam három darab üvegszövet csíkot, átitattam őket gyantával és félbehajtva betömtem a résbe kívülről, majd az egész díszrácsot lekentem egy vékony réteg gyantával.

Szövetek méretre vágva

Rögzítés első fázisa a helyén

Közelebbről

Másnap megfordítottam a géptetőt és a keletkezett „U” profilt is megerősítettem epoxi gyantával átitatott üvegszövettel. Ragasztottam egy csík maszkolószalagot is, hogy ne legyen gyantás minden.

A műtéti terület

Megcsiszoltam az üreget a jobb tapadás érdekében

Két réteg üvegszövet csíkot itattam át epoxival és felragasztottam az „U” profilra

Másnap már elég stabilnak tűnt a díszrács, bár még a távtartók a helyükön voltak. Következő lépésben kinyomtam a profilt purhabbal.

Direkt nagyon keveset nyomtam a habból, hogy mikor megdagad ne nyomja szét a két elemet

Közelebbről

Másfél óra a teljes kikeményedési ideje a purhabnak, de a biztonság kedvéért két órán keresztül nem bántottam. Utána leszedtem a távtartókat, levágtam a purhabot, rövidebbre vágtam a díszrács felső részét, majd a habot is hozzá igazítottam.

Távtartók nélkül is nagyon stabil volt

Sniccerrel levágtam a teljesen kikeményedett habot

A díszrács teteje gyárilag hosszabb volt, mint ami nekem kellett volna, ezért maszkolószalagból ragasztottam rá egy csíkot, majd a széle mentén levágtam a fölösleges kompozitot.

Kompozit levágva, már csak a habból kellett vágnom egy kicsit

Purhab véglegesre visszavágva

Közelebbről

Ragasztottam két szélesebb maszkolószalagot a géptetőre, hogy ismét megakadályozhassam a gyanta lefolyását. A szalag feletti nagyjából egy centiméteres részt picit megcsiszoltam.

Gyantázáshoz előkészítve

Lekentem a ragasztandó felületeket feketére színezett epoxival (a habot is vékonyan), majd két réteg üvegszövet csíkkal megerősítettem az összegyógyított elemeket.

Ragasztási felületek gyantázva

Két réteg üvegszövettel megerősítve

Közelebbről

Mielőtt teljesen megkötött volna a gyanta, lehúztam a két maszkolószalagot, így fest a végeredmény:

Ez már bírni fogja

Közelebbről

Másnap felállítottam a géptetőt és a külső felén megpróbáltam összedolgozni a két elem találkozását.

Le kellett csiszolnom az első rögzítésből megmaradt kiálló szöveteket

Lecsiszolva

Két szélét szigetelőszalaggal leragasztottam, hogy ne folyhasson le a gyanta. Maszkolószalagból építettem egy kisebb korlátot, hogy a az intercooler beömlő felé se tudjon lefolyni a gyanta. Üvegszövetből kihúztam szálakat, kicsit összesodortam, majd a résbe nyomkodtam őket.

Üvegszövet a résbe nyomkodva

Átitattam a szálakat gyantával és gélesedés előtt púposra „kentem” a két elem találkozását. 

Vastagon gyantázva

Másnap több lépésben, egyre finomabb szemcséjű papírral lecsiszoltam a fölösleget.

1. lépés

2. lépés

3. lépés

Sikerült teljesen egy síkba (vicces ez a szó egy gömbölyű felületnél) csiszolnom a két elemet. Nagyjából most már tényleg megvan a végleges forma és ezzel a véglegeshez közelít a tömege is. Feldobtam hát a mérlegre, hogy ezt is dokumentálni tudjam.

Mérlegelés

És a boldogító eredmény :)

Ez már számottevően nem fog változni. Van rajta még javítani való, de ha még fél kilóval is nőne a súlya (szerintem ez kizárt), akkor is csak 6 kg lenne a géptető. A gyári minden sallangjával együtt 17,024 kg volt. 

Mikor anno kivettem a sablonból a külső oldalt és fejjel lefele megcsiszoltam, akkor nem a sablonjában volt. Sajnos még nem kötött meg teljesen a gyanta, ami azt jelent, hogy bár szilárd volt a kompozit, kémiailag még nem ment végbe teljesen a folyamat. Ebből következett, hogy az intercooler teteje (amin feküdt az asztalon) picit behorpadt és úgy keményedett ki teljesen. Ezt a horpadást és az apró légbuborékok helyét kell eltüntetnem. Jövő hétre megpróbálom kijavítani a hibákat, remélem tudom tartani ezt a gyorsított tempót. 

Versenyautó születik 54 – Géptető külső és belső oldalának egyesítése

Előző posztban megírtam, miként készült el a géptető külső oldala. Ma a külső és belső oldal összeragasztásáról lesz szó. Már vázoltam, hogyan egyesítem a két oldalt, de azok kedvéért, akik nem olvasták az előzményeket, leírom egy mondatban röviden. A gyári géptetőn a külső és a belső oldal lemezei között több mm hézag volt, amit szélvédőragasztóval fogok ragasztani első körben, majd körbe a négy oldalát saját anyagával, azaz epoxi gyantával és a némi üvegszövettel fogom fixálni. 

Felcsavaroztam a belső oldalt az autóra és egy kettévágott zsákot kiterítettem a motor tetején, fő az óvatosság. :) 

Belső oldal felszerelve, zacsi leragasztva

Jól látszik az előző képen is, hogy a belső oldal sem egy csálé, löttyedt valami lett. A gyárihoz hasonló merevségű géptető „megépítése” a cél. Lehajtottam a belső oldalt és egy kis darab léccel, valamint egy tekercs papírtörlővel alátámasztottam a legvékonyabb részen.

Kicsit alátámasztva, hogy még pontosabb legyen a ragasztás

Visszahelyeztem a külső oldalt a saját sablonjába, majd összekentem a szélvédőragasztó primerjével  mindkét oldalt a ragasztási felületeknél.

Primer felhordva a külső oldal ragasztási felületére

Belső oldal is „összekenve”

Következő lépés a szélvédőragasztó kinyerése volt. Nagy kaland alakult belőle, ugyanis egy elég gagyi kinyomó pisztolyt találtam csak, amivel nem tudtam kinyerni a ragasztót a flakonból. A végső megoldás egy földre lerakott kalapács volt, melynek a nyelére próbáltam rátolni a flakont. Nagy birkózás volt, de sikerült kinyerni a pasztát.

Szélvédőragasztó felhordva

„csigaverseny” közelebbről

Felraktam az autón lévő belső oldalra a külső oldalt is, pontosan a helyére igazítottam, az elején összecsipeszeltem, a széleinél pedig leragasztottam maszkolószalaggal.

Külső oldal a helyén, az elején összecsipeszelve

Maszkolószalagokkal leragasztva

Morcos lesz :)

24 órára magára hagytam a biztos kötés érdekében. Másnap  levettem az autóról és hátravittem a műhelybe. Még csak középen lett ragasztva, ott se teljes felületen, de már így is elég masszívnak tűnt. Feldobtam a mérlegre, és megkönnyebbültem. A szélvédő ragasztóval nem tudtam számolni, mert nem ismertem a tömegét és fogalmam sem volt, hogy mennyi kell belőle.

Középen összeragasztva 5,188 kg

Az elejénél kezdtem a széleinek összeragasztását. Két oldalra betoltam egy-egy éket, középre pedig egy csavarhúzó nyelét dugtam a két réteg közé távtartó gyanánt.

Távtartók a helyükön

Méretre vágtam öt darab üvegszövet csíkot, amik segítségével összeragasztottam az elejét.

Szövetek méretre vágva

Leterítettem egy darab fóliát a földre, azon átitattam a csíkokat epoxival, alul felül lekentem a ragasztási felületeket is gyantával, majd a két réteg közé bűvészkedtem a csíkokat. Csipeszekkel rögzítettem a pontos érintkezés érdekében.

Szövet átitatva gyantával

Csipeszekkel fixálva

Közelebbről

A gyanta 24 óra alatt köt meg, így addig nem tudtam mást tenni. Hogy egy kicsit felgyorsítsam az így hirtelen ötnaposra hízott ragasztási projektet, úgy döntöttem, hogy a két szélső oldalt egyszerre ragasztottam össze. A fent említett módon történt megint a ragasztás. Gyantával átitatott szövetcsíkot raktam a két réteg közé, majd a kötés idejére összecsipeszeltem őket.

Két szélső oldal is összeragasztva

Közelebbről

Másnap jöhetett az utolsó oldal ragasztása.

Negyedik oldal is rögzítve

A négy oldalt ragaszthattam volna egyszerre is, de egyrészt nem volt sok időm, másrészt csipesz sem lett volna elég körbe. Így napi kb. negyed órát vett el egy oldal ragasztása, viszont a géptető összeragasztása így (szélvédőragasztóval együtt) négy napig tartott. Az ötödik napon, azaz pénteken körbevágtam a géptetőt és következett a várva várt mérlegelés.

Ezeket a kilógó, gyantával átitatott szöveteket kellett levagdosnom

Körbevágva

Feldobtam a mérlegre, de valahogy nem akarta megmérni. A konyhai mérlegből ugye nem látok semmit, ha rárakom a géptetőt. Le szoktam nullázni, rádobom a tetőt, majd megint lenullázom. Ez szokott lenni a menete, ezért lesz negatív az érték minden mérésnél. A nagy kapkodásban nem mindig szűnik meg minimális billegés a mérlegen, és csak akkor tudom nullázni, ha nem változnak a számok a kijelzőn. Negyedik próbálkozásra sem sikerült, így elgondolkodtam rajta, hogy más lehet a bibi. Ránéztem a mérlegre, amire az volt írva, hogy Max 5 kg. Elkezdtem a kezemmel lassan lefele nyomni a mérleget. 5200 grammnál „akadt ki”, azaz az utolsó 5188 grammos mérésnél is túlteljesített. :) Sebaj, fogtam a pecás mérleget és felakasztottam rá a géptetőt.

5,33 kg :)

Az 5,5 kilós saccolt súly alatt maradtam. Egy viszonylag nehezebb feladat lesz a következő. Egyesítenem kell a díszrácsot és a géptetőt. Ezt még nem tudom hogy fogom kivitelezni, de nem jelenthet akadályt! Jövő héten összehekkelem a két alkatrészt és akkor már közel leszek a géptető projekt végéhez.