Versenyautó születik 70 – Bal hátsó oldalsó ablak sablonozása

Az előző posztban kiszereltem, becsomagoltam, és plexi tálcát építettem a bal hátsó oldalsó ablak köré. Mivel ezt is otthon kreáltam, kellett egy hely, ahol kényelmesen elférek. Ez már nem először fordul elő, így a megszokott helyre, a főzőlapra és környékére rendezkedtem be. Gondosan leragasztottam a sütő tetejét és nekiláttam a korlátépítésnek.

Kezdődhet a meló

  

Egyik oldala kész

A matricázott rész környéke is kész

Körbeérte az ablakot a „korlát”, jöhetett egy alapos pucolás és zsírtalanítás, majd következett a formaleválasztózás.

Megtakarítva, zsírtalanítva

Feldobtam ismét a főzőlapra és a szokásos szemi permanens formaleválasztóval átkentem háromszor. Ilyenkor mindig szoktam írni az időket, mert szebb végeredményt lehet elérni, ha pontosan betartom a szükséges időt az egyes munkafázisok között.

A formaleválasztó és az ominózus időpontok

Minden sor egy réteget jelent. Az első (kötőjeles) időpont jelzi, hogy mennyi idő alatt hordtam fel a formaleválasztót, a második oszlopban pedig az látható, hogy mikor kezdhetem az átdörzsölést (óvatos polírozást). Az első kör mindig tovább tart, másodiktól gyorsul a technika. A szemfülesek észrevehették, hogy az első sorban 15 perc volt a keményedési idő, a másik két sorban pedig már csak 10 perc. Ennek az az oka, hogy a réteg kikeményedése nagyban függ a páratartalomtól és a hőmérséklettől. Ideális esetben nagyjából 15-20 perc az az idő, ami után még nem macerás fényesre dörzsölni. Ez egy viaszos folyadék, ami ennyi idő alatt elszürkül egy kicsit és kikeményedik. Ha sokat várok, akkor nagyon viaszos lesz és baromi sokat kell dörzsölni, hogy fényes legyen, ha viszont keveset, akkor nemes egyszerűséggel letörlöm róla a felhordott réteget átdörzsöléskor. Az a tapasztalatom, hogy a gyártó által megadott keményedési idő 15-20 perc helyett inkább csak 15. Viszont most ez is egy kicsit soknak tűnt, így a második körben már kevesebb időt hagytam neki. 

Formaleválasztózva

 Jól látszik az elszürkülő viaszréteg.

Átdörzsölve

Csillog-villog, ahogy kell. A formaleválasztózott mester darab felülete határozza meg a sablon és végül a végtermék felületét is. Ha itt foltosra hagytam volna a formaleválasztót, akkor azt másolta volna a sablon, majd a végtermékre is rákerült volna. Szerencsére megint eljutottam meló után a műhelyig így jöhetett a gélezés és a gyantázás a megszokott piros-fehér környezetben.

A megszokott közeg

Kíváncsi vagyok, hogy ezt a gravírozást mennyire másolja a sablon és majd végül a karbonon mennyire fog látszani

Bekevertem a szerszámgélt és egyenletesen elterítettem a felületen.

Gélezve

Közelebbről

Kicsit hűvös volt a műhelyben, ezért a megszokott másfél óra helyett két óra alatt keményedett ki a gél. Másfél óránál csináltam egy ujjpróbát (hozzáérek a felülethez, és ha csak az ujjlenyomatom marad benne, azaz ragadós, de már nem fog, akkor lehet folytatni a laminálást).

A kép közepén az ujjam lenyomata, de még fogott

2 óra elteltével a lenyomat tökéletes, folytatódhat a laminálás

A kényesebb részeknél (széleihez körbe, valamint a törésekhez) széttépett üvegpaplant nyomkodtam a még ragadós gyantába.

Vékonyabbra tépett üvegpaplan darabokkal körberakva

Az egyik hajlat

Erre azért van szükség, mert a 300 grammos üvegpaplan elég merev. Egy kis kézügyességgel szét lehet választani rétegekre, mint egy leveles tésztát. Ezt már könnyebben át tudja itatni a gyanta, nem rúgja ki magát az üvegpaplan. Poliészter gyantával átitattam az üvegszálakat, majd további három réteg 300-as üvegpaplant lamináltam az ablakra. Szokásos módon már csak a végtermékről van fotó, mert elég haladó és dzsuvás a munkafolyamat.

Kész a laminálás 

Kicsit közelebbről

A másik hajlat

Az üveg és az alumínium találkozásához további két réteget lamináltam, hogy maradjon anyagvastagság, ugyanis ott majd egy kicsit csiszolnom kell a sablonból.
Jó volt újra a műhelyben melózni és újra alkotni valamit. Nem tudom, hogy mikor jutok el legközelebb, de már várom. Akkor majd leszedem a sablont az üvegről, egy kicsit lecsiszolom és körbevágom, hogy hazavihessem és formaleválasztózhassam  (hú, de szép szó lett ebből). Jövő héten a jobb első sablon javításáról fogok írni, mert idő közben azzal is sikerült haladni egy kicsit.

Versenyautó születik 69 – Bal hátsó oldalsó ablak előkészítése

Az előző két posztban az autó elejével foglalkoztam egy kicsit. Van még vele teendő, de ahogy korábban is említettem, olyan melót tudok mostanában csinálni, amit haza tudok vinni. A büdös, poros és hangos dolgok most váratnak magukra. Így hát az utolsó másolandó elem előkészítésére esett a választásom. A bal hátsó oldalsó ablakról lesz szó. A jobb oldali testvérét már korábban elkészítettem. Mivel a két oldalhoz szinte pontosan egy négyzetméter anyagra van szükségem, azt már nem kell beszereznem, csak meg kell keresnem majd a műhelybe a jobb oldali után megmaradt szöveteket. Az eredeti üveg elem 3490 grammot nyomott, amit a jobb oldalinál sikerült lefaragnom 1056 grammara, vagyis valamivel több, mint 1 kilogramm. A bal oldalival is ez a cél.

Ehhez első körben ki kellett szerelnem az üveget. 10-es csőkulcsot már szereztem a másik oldali üveg kiszereléséhez, így már könnyű dolgom volt. Két anya lecsavarozása után már csak a hátsó nyitható része tartotta az autóban. Kiszereltem azt is és egy darab fóliával eltüntettem az autó oldalán tátongó lyukat. 

Kiszerelés előtt

Üveg nélkül

Becsomagolva, jöhet az eső

Egy kis takarítás után magamhoz vettem néhány kelléket és hazavittem őket az üveggel együtt. A hotmelt pisztolyra, plexi csíkokra, valamint egy kis maszkolószalagra volt szükségem a művelethez. Majdnem elfelejtettem, de egy darab fehér fóliát is hazavittem, azzal lesz leragasztva az alumínium keret és az üveg találkozása. Indul az éjszakai műszak. Elnézést a képminőségért, de fényképezni fény nélkül egy erre a feladatra alkalmatlan eszközzel csupán ennyire lehetséges.

Az üveg és a fólia

Az üveg bele van ragasztva egy alumínium profilba. Én az aluval együtt szeretném másolni az üveget. Ehhez az alumínium és az üveg találkozásánál lévő rést el kell tüntetnem, mert ha oda befolyik a gyanta, akkor nem fogom tudni kivenni az ablakot a sablonból. Fogtam a fehér vinilt és becsomagoltam az alumínium részt.

Becsomagolva

Itt jól látszik a szintkülönbség

Ezután a szokásos módon fel kellett építenem egy tálcát, ami egyrészt segíti a sablonból történő kiszedést, másrészt pedig megakadályozza a gyanta lefolyását. Ehhez a hazahordott plexit és hotmelt ragasztót használtam.

Kellékek

Az ablak belső felére körülbelül tíz centinként egy-egy pöttyel rögzítette, a méretre vágott plexi csíkokat, majd a másik oldalról feltöltöttem hotmelt ragaccsal. Itt is a rés eltüntetése, valamint a szintkülönbség csökkentése volt a vél.

Plexi pozicionálva

Körbepöttyözve

Feltöltve (belső oldalról fotózva)

Körbe feltöltve az üveg résznél

Közelebbről

Következő lépésben az alumínium környékére kellett szintén tálcát építenem. Ez már nehezebb feladat, hiszen sokféle törést kell összehoznom úgy, hogy azt végül majd ki is tudjam venni a sablonból (nem lehet benne negatív törés).

Hosszabbik oldala kész, a jobb oldala (alsó) készül éppen

Kész a jobb oldali ficak

A másik oldalon, azaz az ablak tetején is egy ilyen sarkot kellett kiegészítenem.

Másik oldal is kész

Végül maszkolószalagból kreáltam egy korlátot körbe, hogy esélye se legyen a gyantának lefolyni a földre, de erről majd a következő posztban számolok be.

Versenyautó születik 68 – Egy kis szüttyögés az elejével 2.0

Egy hónapos a lányom és valahogy úgy alakult, hogy egy fél napra a Sunny közelébe jutottam. Nagy volt az öröm és boldogság, de félúton közbeszólt az eső. Nem tudom mikor jutok a műhelybe legközelebb, de jó érzés volt újra bütykölni egy kicsit az autón. A terv az volt, hogy lecsiszolom a bal első sárvédőn eszközölt felületi javítások maradványait, kifúrom a rögzítési pontokat és felpróbálom az komplett elejét a Pulsarra. Miféle maradványokat?! A sablonból való kivétel során néhány helyen megsérült a kompozit a feszegetéstől.  Ezeket a géptetőnél kikísérletezett, saját fejlesztésű „epoxi gittemmel” javítottam. Mindenféle töltőanyagot pakoltam a feketére színezett epoxi gyantába, majd a végén hozzáadtam katalizátort. Az így keletkezett trutyi már nem folyik le a javítandó felületről, nem úgy, mint a sima gyanta.

Ez egy régebbi kép, amin jól látszik a sérülés az elem élén

Feltöltve a „gittel”

Hiba kijavítva

Jól látszik a képen, hogy mennyire narancsbőrös volt az eredeti sárvédő fényezése, aminek a textúráját a másolás után egy az egybe visszakaptam. Egy picit ott is megcsiszoltam, de majd később még visszatérek rá. Sietnem kellett, mert nagyon lógott az eső lába. Volt még pár hely, ahol ugyanígy kellett javítanom egy kicsit  a sárvédőn.

Ez az ajtó felöli oldal felső része

Az eredeti sárvédőnél itt vissza volt hajtva a lemez (befele), hogy ne verje be az ajtóba a sok szutykot a kerék. A sablonban csak egy nagyon kicsi negatív törést hagytam, de ez is elég volt ahhoz, hogy picit lepattanjon az éle a feszegetéstől. 

Feltöltve

Lecsiszolva

A folt helyén is volt egy kisebb anyaghiba

Szóval a feltöltött részeket szintbe csiszoltam, majd felszereltem az autóra. Kakucs után az 1.4-esről átpakoltam a géptetőt és a csomiajtót is a Pulsarra, így már lehet akár végleges hézagokat is állítani. Felraktam a sárvédőt a helyére, majd beraktam a helyére a beömlőt is. 

Sárvédő és beömlő a helyén

A földön a piros menetes szár a beömlő tölcsér miatt nem fért el, így abból kellett vágnom egy kicsit. 

Kb. 5 centit kell vágni az aljából

Rövidebbre vágva

A zárak azért nincsenek a helyükön, mert a kis kínai – amelyik másolta az eredeti Aerocatch zárat – elfelejtette (vagy leszarta), hogy a zár szabadtéri felhasználású lesz. Az összes csavar az első esőtől összerozsdásodott. Szereztem rozsdamentes csavarokat és anyákat, de erre majd visszatérek egy kicsit később. A jobb első sárvédőt körbevágtam és még fel sem próbáltam az autóra. Most megejtettem ezt is. Kifúrtam a felső három rögzítési pontot és felcsavaroztam az Pulsarra. 

Jobb első sárvédő a helyére próbálva

Következő lépésként az alsó díszléccel kellett összehoznom. Direkt nagyobbra csináltam és a körbevágásnál is nagyobbra hagytam a kompozitot, hogy biztosan passzoljon a végén. Kifúrtam és összecsavaroztam a díszléccel.

Díszléchez csavarozva

Következő lépésben megpöttyöztem és kifúrtam az index rögzítési helyeit.

A fehér pöttyöknél lesz rögzítve az index és a lámpa helyére kerülő kompozit

Kifúrva

Gyorsan a helyére is pattintottam a kompozit elemeket és feldobtam a lököst is. 

Morci lesz

A fényviszonyok miatt elég nehéz fotózni

Kicsit felülről így fest

Az eső elkezdett csöpögni, így a hátsó két rögzítési pontot már sajnos nem tudtam megcsinálni. Visszacsavaroztam a két zárat és csináltam róla pár képet a szemerkélő esőben.

Zár a helyén

Lassan eltűnnek a strandkorlátkék részek :)

Kicsit alulról fotózva

Ennyi fért bele a héten. Aki egy kicsit részletesebben nézi a képeket, annak feltűnhetett, hogy a bal hátsó oldalablak le van takarva egy darab fóliával. Ha minden jól megy, erről olvashattok a jövő héten. Drukkoljatok!!! ;)