A sablon előkészítése után jöhetett a formaleválasztózás és a rétegek felhordása. A formaleválasztózást képekkel nem tudom megmutatni, hiszen szinte semmilyen elváltozás nem volt a sárvédőn a felületkezelés után. Ez egy víztiszta lötyi, amit pamut ronggyal hordtam fel a felületre, majd negyed órás várakozás után egy száraz pamutronggyal átdörzsöltem fényesre. Ez az egyik legfontosabb fázis, ezen múlik, hogy az összegyantázott sárvédőről le tudom-e szedni a sablont. Éppen ezért nagy odafigyeléssel minden egyes porcikáját bekentem. A tökéletes hatás kedvéért mindezt ötször megcsináltam. Nem egy bonyolult meló, de pontosan be kell tartani az előírt perceket. Ha túl korán dörzsölöm át, akkor lejöhet teljesen a felületről, ha pedig túl sokat várok, akkor kikeményedik annyira, hogy a formában már meg fog látszani a nyoma. Egy „kör” nagyjából 25 percet vesz igénybe, és mivel öt rétegben csinálom, jelentős pöcsölésnek nevezném :)
Amikor kész volt az utolsó réteg is, akkor fél órát hagytam kikeményedni ezt a viaszos lötyit. A kikeményedés ideje alatt kiszabtam a szövetet és a paplant. Sablont éppen a kezem ügyébe kerülő (naptár és nyomtatott mekis kupon) papírokból ragasztgattam és vágtam. Az összeragasztgatott papírt ráhelyeztem a sárvédőre és nagyjából 5-5 centis ráhagyással körbevágtam.
Ezután következett a gélezés. A gél réteget egyenletes vastagságban, nagyjából 0,5 milliméteres rétegben kell felhordani. Ha vékonyabb, akkor felhólyagosodhat, ha vastagabb, akkor törhet. Az edényideje nagyjából negyed óra, ami azt jelenti, hogy ha összekeverem a gélt és a katalizátorát, akkor 15 percem van, mielőtt elkezd kötni. Ekkor túróssá válik az anyag és már nem lehet felhasználni. Fontos tehát, hogy mindig csak annyi gyantát vagy gélt keverjünk be, amennyit fel tudunk használni a gélesedés előtt. Erről a folyamatról az idő szűkössége miatta nem tudtam fotót csinálni, csak a gélezett elemről vannak képek.
A gél réteg nagyjából 90 perc alatt kötött meg annyira, hogy folytatni tudjam a laminálást. Akkor jó, ha gumikesztyűs ujjal hozzáérve még ragadósnak érzed, de már nem hagy nyomot a kesztyűn. Ezután jött az üvegszál, űvegpaplan és az üvegszövet rétegek felhordása. Az üvegszál nem más, mint az üvegpaplan széttépkedett változata. A 300 grammos paplant úgy készítik, hogy egy négyzetméternyi területre kiszórnak üvegszálakat és hidegen, vegyszer nélkül összepréselik. Ezt simán szét lehet szedni utána. Az üvegszálakat olyan helyekre szoktam rakni, ahol a gyantázott paplan nem tudná légmentesen felvenni a formát (hajlatok, éles törések) és kiszedésnél félő, hogy eltörne a légbuborék miatt.
Itt már rá van szórva az üvegszál a gél rétegre. Ezután jött a poliésztergyanta, üvegpaplan és üvegszövet felhordása. Összesen négy réteg vastagságot készítettem. Az első réteg üvegpaplan volt, a második üvegszövet, ezt megint üvegpaplan követte, majd végül kapott még egy üvegszövet réteget. Ez is folyamatos meló, és elég mocskos is, mivel a gyanta folyik, csöpög, ragad és akkor még üvegszálról nem is beszéltem...
 |
| 4 réteg alatt ott lapul a gyári sárvédő |
 |
| Ugyanez belülről így néz ki |
24 óra száradás után még mindig nem derült ki, hogy ki tudom-e venni a sablonból a sárvédőt, ugyanis a negatív hajlat miatt még csak a sablon fele volt kész. Az illesztési felület alatt ugye most egy formaleválasztózott plexi lap van. A plexi eltávolítása után megint kellett csinálnom egy tálcát, hogy ne csöpögjön le a gyanta. A tálcát és a képen látható függőleges felületet leformaleválasztóztam, és jöhetett újra a gélezés és gyantázás.
 |
| Laminálás után |
Újabb 24 órás száradás után, már majdnem kiderült, hogy sikeresen dolgoztam-e, de itt még hátra volt egy fontos lépés. A függőleges résznél találkozik ugye a két sablon illeszkedő része. Hogy ezt később pontosan össze lehessen illeszteni, átfúrtam és összecsavaroztam. Valahogy így:
 |
| A másik oldalról fotózva |
A tíz csavar beszórása után már alig vártam, hogy szétnyissam a sabont. Negyed órás küzdelem után sikerült szétszedni. Mivel a sárvédő nem gyári fényezésű volt és gittet is tartalmazott rendesen, néhol megsérült, de erre már úgyse lesz szükségem. :)
Következő lépésben körbe kellett vágnom a két sablont, valamint lecsiszoltam az egyenetlen széleket. Ezután jött egy alapos fürdés és szárítás.
A sárga részeknél annyira visszacsiszoltam, hogy elfogyott a fekete gélréteg. Por- és zsírtalanítás után körbekentem az érintett részeket géllel.
Ezek a képek nagyon furcsán adják vissza a felületet. A valóságba sokkal de sokkal simábbak. Itt úgy néznek ki, mintha össze lenne túrósodva az egész, de szerencsére pont olyan a valóságban, amilyennek lennie kell. A sablon hozzávetőlegesen egy hónap alatt keményedik ki kémiailag teljesen. A karbonozást ezután tudom majd megejteni. Mivel úgy érzem ez a fényképezés nem adja vissza maradéktalanul a folyamatot, úgy döntöttem hogy a következő sablonkészítésnél videózni is fogok. ;)
