Versenyautó születik 55 – Géptető és a díszrács egyesítése

Szerkezetkész a géptető, hurrá! Már csak apró szépséghibák javítása van hátra, no meg még egy nagy falat, a díszrács rögzítése. A probléma az, hogy gyárilag ugye külön nyílik a géptető a díszrácstól, ezért a géptetőnek az éle találkozik a díszrács tetejével, azaz egy vékony vonalban érintkeznek, ha összegyógyítom őket. Az úgy nem lenne tartós, ráadásul szerintem a menetszelet sem biztos, hogy bírná. 

Valahogy így kellene kinéznie :)

A bonyolult dolgokat általában rövid tervezgetés után inkább elkezdem csinálni, mert abból mindig jól szoktam kijönni. Így tettem ezzel is. Megcsiszoltam a díszrácsot, kitoltam a kertbe az autót, felraktam rá a géptetőt, és felszereltem a már kész kompozit elemeket is.

Díszrács megcsiszolva

Két lámpa helyén a kompozitok

A díszrács alatt végigfut egy díszléc, arra ragasztottam egy EPDM szivacs szalagot, és arra rögzítettem a díszrácsot.

Díszrács is a helyén

Kétoldalt rögzítettem a lámpákhoz is a díszrácsot, majd négy helyen hotmelttel ideiglenesen rögzítettem a két elemet.

Hotmelttel rögzítve

Leszedtem a maszkolószalagokat, óvatosan felnyitottam a géptetőt és alulról is rögzítettem a két elemet ideiglenesen. Ehhez maszkolószalagot ragasztottam a géptető belső oldalára, majd erre ragasztottam hotmelttel régi leeső, gyantával átitatott üvegszövet darabokat. 

Így már stabilabb lett az ideiglenes rögzítés

Itt jó látszik az „U” alakú üreg

Egy „U” alakú üreg alakult ki, aminek a segítségével már egy fokkal könnyebben tudom majd rögzíteni a két elemet. 

Maszkolószalagok nélkül így nézett ki

Lecsavaroztam a géptetőt és hátravittem a műhelybe. Levágtam három darab üvegszövet csíkot, átitattam őket gyantával és félbehajtva betömtem a résbe kívülről, majd az egész díszrácsot lekentem egy vékony réteg gyantával.

Szövetek méretre vágva

Rögzítés első fázisa a helyén

Közelebbről

Másnap megfordítottam a géptetőt és a keletkezett „U” profilt is megerősítettem epoxi gyantával átitatott üvegszövettel. Ragasztottam egy csík maszkolószalagot is, hogy ne legyen gyantás minden.

A műtéti terület

Megcsiszoltam az üreget a jobb tapadás érdekében

Két réteg üvegszövet csíkot itattam át epoxival és felragasztottam az „U” profilra

Másnap már elég stabilnak tűnt a díszrács, bár még a távtartók a helyükön voltak. Következő lépésben kinyomtam a profilt purhabbal.

Direkt nagyon keveset nyomtam a habból, hogy mikor megdagad ne nyomja szét a két elemet

Közelebbről

Másfél óra a teljes kikeményedési ideje a purhabnak, de a biztonság kedvéért két órán keresztül nem bántottam. Utána leszedtem a távtartókat, levágtam a purhabot, rövidebbre vágtam a díszrács felső részét, majd a habot is hozzá igazítottam.

Távtartók nélkül is nagyon stabil volt

Sniccerrel levágtam a teljesen kikeményedett habot

A díszrács teteje gyárilag hosszabb volt, mint ami nekem kellett volna, ezért maszkolószalagból ragasztottam rá egy csíkot, majd a széle mentén levágtam a fölösleges kompozitot.

Kompozit levágva, már csak a habból kellett vágnom egy kicsit

Purhab véglegesre visszavágva

Közelebbről

Ragasztottam két szélesebb maszkolószalagot a géptetőre, hogy ismét megakadályozhassam a gyanta lefolyását. A szalag feletti nagyjából egy centiméteres részt picit megcsiszoltam.

Gyantázáshoz előkészítve

Lekentem a ragasztandó felületeket feketére színezett epoxival (a habot is vékonyan), majd két réteg üvegszövet csíkkal megerősítettem az összegyógyított elemeket.

Ragasztási felületek gyantázva

Két réteg üvegszövettel megerősítve

Közelebbről

Mielőtt teljesen megkötött volna a gyanta, lehúztam a két maszkolószalagot, így fest a végeredmény:

Ez már bírni fogja

Közelebbről

Másnap felállítottam a géptetőt és a külső felén megpróbáltam összedolgozni a két elem találkozását.

Le kellett csiszolnom az első rögzítésből megmaradt kiálló szöveteket

Lecsiszolva

Két szélét szigetelőszalaggal leragasztottam, hogy ne folyhasson le a gyanta. Maszkolószalagból építettem egy kisebb korlátot, hogy a az intercooler beömlő felé se tudjon lefolyni a gyanta. Üvegszövetből kihúztam szálakat, kicsit összesodortam, majd a résbe nyomkodtam őket.

Üvegszövet a résbe nyomkodva

Átitattam a szálakat gyantával és gélesedés előtt púposra „kentem” a két elem találkozását. 

Vastagon gyantázva

Másnap több lépésben, egyre finomabb szemcséjű papírral lecsiszoltam a fölösleget.

1. lépés

2. lépés

3. lépés

Sikerült teljesen egy síkba (vicces ez a szó egy gömbölyű felületnél) csiszolnom a két elemet. Nagyjából most már tényleg megvan a végleges forma és ezzel a véglegeshez közelít a tömege is. Feldobtam hát a mérlegre, hogy ezt is dokumentálni tudjam.

Mérlegelés

És a boldogító eredmény :)

Ez már számottevően nem fog változni. Van rajta még javítani való, de ha még fél kilóval is nőne a súlya (szerintem ez kizárt), akkor is csak 6 kg lenne a géptető. A gyári minden sallangjával együtt 17,024 kg volt. 

Mikor anno kivettem a sablonból a külső oldalt és fejjel lefele megcsiszoltam, akkor nem a sablonjában volt. Sajnos még nem kötött meg teljesen a gyanta, ami azt jelent, hogy bár szilárd volt a kompozit, kémiailag még nem ment végbe teljesen a folyamat. Ebből következett, hogy az intercooler teteje (amin feküdt az asztalon) picit behorpadt és úgy keményedett ki teljesen. Ezt a horpadást és az apró légbuborékok helyét kell eltüntetnem. Jövő hétre megpróbálom kijavítani a hibákat, remélem tudom tartani ezt a gyorsított tempót.