Az előző posztot ott fejeztem be, hogy PVA-val lekentem a hátsó lökhárító sablonját. Ma a végleges kompozit lökhárító laminálásáról olvashattok.
Eddig minden elemet epoxi gyantából és különböző szövetből készítettem. Többször előfordult már, hogy a sablonba kent első epoxi réteg – ami a kész elemen a legfelső réteg lesz – tele volt nagyon kisméretű légbuborékkal. Nagyjából tűhegynyi pontokról van szó, ami nagymértékben megnehezíti a fényezést, pláne, ha csak lakkozni szeretném. Szóval értekeztem Danival aki a kompozit alapanyagaim beszerzési forrásánál, a V3B-nél dolgozik. Azt javasolta, hogy próbáljak ki egy poliészter gélréteget az epoxi alá. A kétféle anyagról annyit kell tudni, hogy a poliészterre elvileg ráköt az epoxi, fordítva viszont nem. Poliészter gélt használok a sablonok első rétegéhez. Brutálisan pontos, tömör és sima felületet biztosít, könnyen csiszolható, javítható. Mi kell még? Gondoltam egy próbát megér és bevásároltam hozzá.
A gél natúr színű, ezért megszíneztem feketére, majd egyenletes rétegben megpróbáltam felhordani a sablonba. Kicsit nehéz, mert egy tejfölnél kicsit sűrűbb anyagról beszélünk.
|
A natúr poliészter gél feketére színezve |
|
Gélréteg a sablonban |
|
Gélréteg kész |
Másfél óra kell neki nagyjából, hogy lehessen folytatni a laminálást. Amíg száradt, méretre vágtam a szöveteket.
|
Szövet darabolás |
A bordákhoz első réteg gyanánt egy úgynevezett üvegfátylat használtam, ami lényegében egy nagyon vékony üvegpaplan. Pár gramm az egész, szinte csak a gélréteget erősíti, de jó nedvszívó képessége révén ki tudja tölteni az apró egyenetlenségeket.
|
Üvegfátyol a helyén |
Aztán kapott két réteg üvegszövetet, egy pár coremat csíkot és végül egy utolsó üvegszövet réteget, mindezt természetesen epoxival átitatva.
|
Két réteg üvegszövet és a coremat is a helyén |
|
Mindhárom szövet a helyén, a kidudorodások alatt a coremat van |
|
Laminálás kész |
Az a tapasztalatom, hogy az epoxi gyantából készült elemeket célszerű 48 órán keresztül a sablonban tartani. Igazából hónapok is eltelhetnek, mire teljesen térhálósodik. Hőkezeléssel lehetne gyorsítani rajta, de nincs rá lehetőségem és rohanni sem rohanok sehova. Vártam két napot és jöhetett a sablonbontás. Egy pillanat amire lényegében azóta várok, hogy leszereltem az eredeti lökhárítót az autóról. Ez kicsit olyan, mint a karácsony. Gyorsan kicsavaroztam a sablon két felét tartó csavarokat, majd a két ék segítségével elkezdtem szétnyitni a sablont. Kicsit tartottam tőle, mert a sablon is nehezen jött le a gyári lökhárítóról. Ami a segítségemre lehet az a kémia. A gyanták ugyanis zsugorodnak. Amikor a sablont rálamináltam a lökösre, akkor az rázsugorodott az elemre. A sablonba laminált végleges elem is zsugorodik minimálisan, viszont az kvázi összemegy a sablonban. Ez nem azt jelenti, hogy lötyögni fog a sablonban, de valamennyit azért csak számít.
|
Sablonbontás |
|
Voila :) A sablonbontás pillanata |
Eddig jó. A felső sablonon jól látszik a PVA réteg. Mintha vedlene. Ez teljesen normális. Az a vékony műanyag réteg nem engedi a sablonba kötni a végső elemet.
|
A sablon és a PVA maradékok |
Maradéktalanul le lehet húzni a sablonról, és egy új PVA réteg felhordása után lehet gyártani a következő lökhárítót. Bontottam tovább a sablont. Az alsó sablonrészt is le tudtam szedni a végleges elemről.
|
Néhol még lóg a PVA, és az illesztésnél van egy kis sorja |
Gyorsan feldobtam a mérlegre, kíváncsi voltam mennyi lett a súlya.
|
Mérlegelés |
|
2413 gramm |
Ennyi a súlya a fölösleges szélekkel együtt. A gyári 3460 gramm volt. Levágtam a lökhárítóról a fölösleges részeket és újra megmértem.
|
Ennyivel lett szélesebb mindkét oldalon a gyárinál |
|
Fölösleges részek levagdosva |
|
Már csak 2098 gramm |
Le kellett csiszolnom a sablon két részénél keletkező sorját.
|
Sorja |
Egy helyen meg volt gyűrődve az üvegfátyol, és légbuborék maradt alatta.
|
A sérült rész és egy sniccer a méretek érzékeltetéséhez |
Kicsit körbevágtam a sérült részt, majd feltöltöttem poliészter géllel.
|
Lyukak kimélyítve |
|
Műtéthez előkészülve |
|
17,5 gramm gél bekeverve |
|
Hibák feltöltve |
Ahhoz, hogy tovább tudjak haladni, ki kellett kalapálnom a lökhárítót tartó vasat, és a könnyítésén is ügyködnöm kellett. Erről bővebben a jövő héten olvashattok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése