2013. március 30., szombat

Drag, avagy gyorsulás

Eddig kicsit csapongó volt a blog, ami az időrendet illeti. Minden kezdet nehéz, de próbálok úrrá lenni a káoszon. Az első posztban említettem az első versenyemet Szentkirályszabadján, innen fogom folytatni, és terveim szerint már csak előre haladunk a történetben. 

Pár szó helyett egy teljes posztot szánok a gyorsulási versenyekre, hátha akad köztetek olyan, aki nem tudja, pontosan mi is ez és milyen szabályok vannak. A gyorsulás a rendező egyesület függvényében némileg eltérő lehet, ám az alapok egyezőek. Minden hivatalos verseny gépátvétellel kezdődik, ahol a kategóriáknak megfelelő biztonsági elemekkel kell rendelkeznie az autónak. Egyenes vonalon történő gyorsulásról van itt szó, mely lámpákra történő indulással kezdődik, úgynevezett karácsonyfától indulunk.

Route 66 Raceway Chicago USA
Különböző távokon lehet és szoktak is versenyeket szervezni. Azt hiszem nevezhetjük klasszikus távnak a 1/4 mérföldet azaz a  402 métert. A másik népszerű táv a 1/8 mérföld, itt 201 métert kell megtenni a lehető leggyorsabban.A versenyeken általában két pálya van, de nem egyszer előfordult már a történelem folyamán, hogy négy pályás versenyt rendeztek. 

Négy pályás gyorsulás 2010. Tököl

A pályán több helyen is fotocellák mérik az időt, illetve a sebességet. Rajtban, 60 lábnál (18,288 méter), általában féltávon és a célnál találhatók fotocellák. Ezek az adatok egy rutinos versenyzőnek segítséget nyújtanak, hogy min és milyen irányba kell állítani az autó beállításain, guminyomáson stb. Ugye hogy nem is olyan egyszerű, hogy csak egyenesen kell menni? 

Karácsonyfa

A „rajtceremónia” a beállással kezdődik. Ahogy közeledsz az autóddal a pontos rajtpozíciód felé, a saját oldaladon a felső két lámpa vízszintesen felvillan, és folyamatosan világít. Ez a „Pre-stage”, mely a pontos rajtpozíció közeledését hivatott jelezni. Közvetlenül alatta, szintén vízszintesen található újabb két lámpa. Ez a „Stage”, azaz a rajthelyet jelző lámpa. Ha mind a két sor lámpa világít, akkor jó helyen vagy. Ha csak a felső kettő, akkor picit előrébb kell menned, ha csak az alsó kettő, akkor egy picit túlmentél, vissza kell állni. Természetesen mind a két pályának saját lámpája van, így a beállás jelzése az adott oldalon látható.  Ha a „Pre-stage” és a „Stage” lámpa is világít mindkét oldalon, azaz mind a négy lampion, akkor a rajtbíró elindítja  ceremóniát, azaz felvillan az egymás alatt lévő három sárga és utána egyből a zöld lámpa. Zöldre indul a futam. A versenytáv végén egy visszavezető sáv van, melyen már lassú tempóban haladunk. Mire visszaérünk a rajt magasságába, egy úgynevezett „timeslip”-et kapunk, mely tartalmazza a versenyen mért adatokat.

Timeslip

Íme egy timeslip, melyről a következőket lehet leolvasni:
- 3. sorba található a dátum és a futam pontos időpontja
- következő sor jelzi, hogy ez egy döntő futam volt, tehát első helyért zajlott a küzdelem
- a rajtszám az én autóm rajtszámát tartalmazza (minden futam után 1-1 timeslip nyomtatódik a két versenyző részére)
Innentől bal és jobb oldalként kell értelmezni az adatokat:
- Reaction: reakcióidő (a zöld lámpa felvillanásától a fotocella elhagyásáig eltelt idő)
- 60 Ft, azaz 60 Feet:  (az első 18,288 métert ennyi idő alatt tettük meg)
- 1/8 ET: angolul elapsed time (nevezzük magyarosan nettó időnek, mely 201 méteren mért időnket mutatja). A nettó időbe nem számoljuk bele a reakcióidőt, ettől lesz nettó.
- 1/8 KMH: nyolcad mérföldnél elért sebességünket jelöli.
Következő két sorban az előző adatokhoz hasonlóan a negyed mérföldes, azaz 402 méter nettó időnket és elért sebességünket nézhetjük.
- Qual: itt jelenne meg hogy hányadik helyen állunk pillanatnyilag a saját kategóriánkba, de mivel ez döntő futam volt, ezt nem jelzik. Egy sorral lejjebb a „1st Finish” jelzi, hogy melyik pálya nyert, illetve a másik fél mennyivel maradt le a célnál. És akkor most nézzük, mit lehet egy ilyen papírdarabból leszűrni. Én mentem a balos pályán, picit jobb volt a reakcióidőm, a 60 lában is jobb volt. Nyolcad mérföldnél már én voltam hátrébb, a sebességem is alacsonyabb volt. Ez a hátrány a végén is megmaradt sajnos, így második lettem 0,115 másodperccel, de annyira nem tudtam szomorkodni, hiszen ezzel a második hellyel 2010. bajnoka lettem A1 kategóriában, de erről majd később, a folytatásban. Egy versenynap a következők szerint zajlik. Minden esetben gépátvétellel kezdődik, majd jön az edzés. Ez teszi ki a verseny idejének legnagyobb részét, lényegében reggeltől a döntőkig tart. Edzésen bármilyen kategória résztvevője mehet szintén bármelyik versenyzővel, hiszen az itt elért nettó idők alapján rajzolódik ki a döntő, azaz a nyolcas tábla. Nem számít tehát, hogy a zöld lámpa felvillanása után mennyi idővel indulunk, így jobban lehet koncentrálni a rajthoz legideálisabb fordulatszám elérésére. A kategóriák (rendező szervezettől függően eltérhetnek) legjobb 8 versenyzője jut a döntőbe, mely a következő párosítással, egyenes kieséses rendszerben zajlik. 1-8, 2-7, 3-6, 4-5. helyezett. Azért rendezik így, hogy effektív a kategória két leggyorsabb versenyzője csak a végső döntőbe „találkozhasson”. Ez ugye csak a papírforma, aki előbb átlépi a célvonalat az győz, a másik búcsúzik. Első kör után tehát már csak négy versenyző marad. Ez az elődöntő. Mivel minden futamban csak az egyik versenyző nyerhet, nincs verseny a harmadik helyért. Ezt az elődöntőben futott idő határozza meg. Tehát a két elődöntőben vereséget szenvedő pilóta közül a gyorsabb lesz a harmadik a versenyen. Ideális esetben teljes a nyolcas tábla, azaz van nyolc versenyző. Előfordulhat olyan is, amikor technikai hiba miatt nem lehet a döntőben a versenyző, vagy egyszerűen csak kevesebb nevező volt, amikor mondjuk heten indulnak az első helyért. Ilyen esetben az első helyen kvalifikált versenyző úgynevezett „BYE” futamot megy, azaz egyedül, csak a beugrás foszthatja meg a továbbjutástól. A döntőben már (magyarosan megaszondva) bruttó idő számít, azaz az nyer, aki nem ugrik be (zöld előtt indul) és hamarabb ér a célba. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki elrontja a rajtját, viszont sokkal gyorsabb ellenfelénél és hamarabb ér a célba. A fordítottja érdekesebb, amikor valakinek jobb az ET-je, azaz nettó ideje, viszont reakcióidővel mégis kikap. Ez esetben hiába teljesíti effektív gyorsabban a távot, lassabb reakcióidejével kap ki. Nagy vonalakban így néz ki egy versenynap. Ha bárkinek bármi kérdése van a versennyel kapcsolatban, nyugodtan kérdezzen picit lejjebb a megjegyzéseknél. Bízom benne, hogy nem volt túl száraz, és okoztam némi megvilágosodást azoknak, akik kijárnak versenyekre nézőként, de mégsem ismerik az apró részleteket, ugyanakkor kíváncsiak lennének azokra is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése