2013. október 14., hétfő

Versenyautó születik 23 – Jobb első lámpa és index „mag” készítése

Ahogy a múlt heti poszt végén írtam, aki unja már a karbonozást, az a mai poszt olvasása alól felmentést kap. Ráadásul ez is hosszúra sikeredett, közel 50 kép van a mai posztban. Ha szeretsz olvasni az autóm fejlődéséről, vagy szeretnéd ellesni a műgyantázás fogásait, akkor ajánlom a mai írást is. A jobb oldali lámpa és index magjának készítéséről lesz szó.
A bal oldali szekció készítésénél lemaradt az első mérlegelése az indexnek, ahol még a gumitömítés is rajta volt. Így hát most ezzel kezdtem.

218 gramm gyári mivoltában
Levagdostam róla a tömítést, ami 23 év alatt annyira elöregedett, hogy amint hozzáértem elkezdett kenődni és leválni a buráról. Ezután a már megszokott 3D-s autófóliával csomagoltam be.

Csomagolás közben
Becsomagolva
A sablon készítéséhez megint tálcát kellett építenem. A bal oldali hibájából tanulva megpróbáltam minél nagyobb szögben ragasztani az íves oldalánál lévő plexit, hogy utólag ne kelljen feltöltenem megint. 

Tálca felragasztva
Formaleválasztózás után jöhetett a gélezés. 

Formaleválasztózva
Gélezve
Egy órás száradás után jöhetett az üvegszálak felhordása és a az üvegpaplan poliészter gyantával történő laminálása.

Üvegszálak a gélbe ragadva
Laminálás kész
Másnap jöhetett a tálca lebontása valamint a sablon és a kész mag szétválasztása.

24 órás száradás után a gyanta kicsit bemattul és áttetszővé válik
Tálca lebontva
Sablon leválasztva
Körbevágás és csiszolás után megint a tálcaépítés következett.

Körbevágva
Szükséges helyeken megcsiszolva
Tálca felépítve
Formaleválasztózás után jöhetett az első réteg feketére színezett epoxi. Egy másik típusú formaleválasztót vettem, ami viaszt is tartalmaz, mindezt folyékony formában, ami azt jelenti, hogy fényesre lehet és kell is polírozni az utolsó réteg után. Csak simán átdörzsöltem egy pamut ronggyal és gyönyörűen csillogó felületet kaptam.

Az első réteg fekete epoxival lekenve
Két órás száradás után jöhetett az üvegszövet, amit belenyomkodtam a még ragadós gyantába.

Szövet a gyantába nyomkodva
Bekevertem a második réteg fekete epoxit és átitattam vele a szövetet.

Laminálás kész, kötésre vár
Másnap megint le kellett bontanom a tálcát és egy csavarhúzó segítségével kettépattintottam a sablont és a magot.

Tálca leszaggatva
Szétnyitás közben
A kész magon látszik, mennyivel fényesebb, mint a múltkori mag vagy akár a mostani sablon.

A mag és a sablon
Balról jobbra: mag, gyári index és a sablon
Feldobtam a mérlegre, körbevágtam, lecsiszoltam és újra megmértem.

Sorjásan 62 gramm
Körbevágva és nagyjából megcsiszolva már csak 49 gramm
Bepróbáltam a helyére, de az igyekezetem ellenére sem lett elég negatív dőlésű a kerete az ívelt oldalon. Megint fel kellett töltenem és visszacsiszolnom. :(

Feltöltéshez előkészülve
A csíkokra vágott üvegszövetek mellett egy darab coremat-ot lamináltam belülre első rétegben, ami lényegében távtartó funkciót lát el, úgyis le lesz csiszolva kívülről.

Coremat darab a helyén
Feketére színezett epoxi gyantát kevertem és belamináltam az összes szövetcsíkot.

Laminálás kész
Másnap levágtam a rojtos szélét és addig csiszoltam kívülről, illetve belülről, míg meg nem kaptam a tökéletes formát.

A megvastagított oldal
A feltöltéssel felkerekítettem a súlyát 67 grammra
Formára igazítottam és kicsit megcsiszoltam
A javított mag már csak 45 gramm
Az index magja kész, jöhetett a jobb oldali lámpa magjának elkészítése. Ehhez szét kellett kapnom a lámpát, hogy a buráról sablont tudjak készíteni.

A gyári lámpa
Felmelegítettem hőlégfúvóval a tömítést, hogy le tudjam választani a burát. A harmadik mozdulattal sikerült elpattintanom az üveget, ami belerobbant a képembe. Hurráááá.... Kisöpörtem a szilánkokat a szememből, összeszedtem a nagyobb darabokat és pillanatragasztóval összeragasztgattam.

Jól sikerült a szétszedés....
Kirakós indul
Összeragasztva
A kis malőr után jöhetett a tálcaépítés és formaleválasztózás. A tálcához a múltkor már használt lap hátoldalát használtam. Becsomagoltam zsugorfóliával és beleragasztottam a lámpát hotmelt ragaccsal.

Tálcázva, formaleválasztózva
Következett a gélezés és a laminálás a szokásos módon.

Gélezve
Széttépett üvegpaplan szálak a gélbe nyomkodva
Készre laminálva
Másnap jöhetett a szétszedés. Letépkedtem a zsugorfóliát és hotmelt ragacsot, majd kivettem a burát a sablonból.

Kicsomagolás
Kicsomagolva
Bura kivéve
Körbevágás és csiszolás után jöhetett az epoxizás. Megpróbáltam újítani egy kicsit, hogy ne szívassam magam annyit a pepecseléssel. A bekevert gyantát 50 percig a pohárban bekeverve hagytam, hogy egy kicsit sűrűbbre térhálósodjon. Az elmélet be is jött, csak annyira besűrűsödött hirtelen hogy alig bírtam már kenni. Jó az elgondolás, de 40 percnél el kell kezdeni felhasználni. A sűrű mivolta miatt már megszínezni sem tudtam, így natúr színnel kentem a sablonba.

Nem tudtam mér szépen elteríteni, de még jó lesz, mert az átitatásnál kitölti a második réteg gyanta.
Körberajzoltam és méretre vágtam az üvegszövetet, majd belenyomkodtam a gyantába.

Szövet a gyantába nyomkodva
Vágtam még egy pár csíkot, hogy a sarkokat megerősítsem velük. Bekevertem a következő adag gyantát, amit már megszíneztem feketére és átitattam vele a szöveteket.

Laminálás kész
Másnap kiszedtem a sablonból megmértem, körbevágtam, majd újra feldobtam a mérlegre.

Kiszedés
156 gramm a sallangokkal együtt
Mivel az első réteg gyanta áttetsző volt, kicsit halovány lett, de a karbon borítás mögé így is jó lesz.

Csöppet halovány, de megteszi
Körbevágva már csak 93 gramm
Most, hogy egybe lett varázsolva a bal első lámpa és index magja, valamint a jobb első index és lámpa mag is készen van, már csak a hűtőrács hiányzik középről. Jövő héten egyesítem a jobb oldali szekciót, két hét múlva pedig a hűtőrács magjának elkészítését fogom megmutatni. Ha már készen vannak a „magok” feldobtam mindet a mérlegre és a halom tetejére felraktam a tölcsért is.

474 gramm
Ehhez jön még a hűtőrács magja, ami nagyjából 100 gramm körül lesz szerintem, valamint a borításához jön még plusz súly a karbon személyében. Számításaim szerint a lökhárító feletti rész (ami most gyári mivoltába 6 kg) az általam megformált kompozit elemekből, beömlőstül, mindenestül 1 kg alatt lesz, vagy ha picivel több is, nem jelentősen. A sok kicsi sokra megy elvet követve elég komoly súlycsökkenés jöhet ki a végére. :)






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése