2013. október 7., hétfő

Versenyautó születik 22 – Bal első lámpa és index „mag” egyesítése

A múlt héten megcsináltam a bal első index és lámpa magját. A mai posztban a két mag pozicionálásáról és egyesítéséről, valamint az index felőli oldal rögzítéséről  lesz szó. 
Megfogtam a két magot, a maszkolószalagokat, a tolómérőt és egy zacskó különböző vastagságú szilikon csíkot (1,2,3,4,5 mm) és kivonultam velük a Pulsarhoz.

A kellékek
Arra gondoltam, hogy az index tömítésének pótlásához jó megoldás lehet a szilikon, de több probléma is van vele. Az egyik, hogy átlátszó (fehéres színű) és semmivel nem színezhető. Ez a fekete autó és a karbon elem között elég furán nézne ki, ráadásul nem sok mindennel lehet ragasztani a szilikont. Ideiglenes távtartónak jó lesz, ráadásul több méretben is volt, tudtam próbálgatni. Először az öt milliméter vastag csíkból ragasztottam az index köré egy keretet.

Index mag az 5 milliméteres szilikon csíkkal
Ez vastagnak bizonyult, nem fért be az index a helyére. Kicseréltem 4 milliméteresre és már passzolt is. Beragasztgattam a helyére. 

Index beragasztva 
Itt nem a szépségre mentem rá, de azt hiszem ez jól látható is. Az index mag pozicionálása után mellé kellett illesztenem a lámpa magját is. Ez már nehezebb volt, ugyanis nem nagyon tudtam mihez rögzíteni, ráadásul a nyitott géptetőnél tudtam picit mozgatni és amikor lecsuktam a motorháztetőt, rendszerint elmozdult. Ragasztottam tehát minden irányból, amíg nem állt úgy, ahogy kellett. A két milliméteres szilikoncsíkot felragasztottam a lámpa alá a kasztnira, mert a gyári lámpa sem ért hozzá a vashoz.

Szilikoncsík felragasztva
Rögzítve
Hotmelt pisztollyal rögzítettem a két magot, vártam nagyjából öt percet, míg teljesen kihűlt a ragacs, majd lebontotta, a ragasztóhalmot.

A két mag fixálva
A helyén nem volt túl sok helyem a rögzítéshez, ezért csak egy-két ponton tudtam fixálni a két elemet. Kivettem és feltöltöttem a hátulját, hogy biztosan pozicionáljam a két magot.

Feltöltve
Visszavittem a műhelybe, hogy véglegesen összegyógyítsam a két elemet. 

Valahogy így fog kinézni a végén
Hanyatt fektettem és a két mag közötti rés két oldalára zsaluként ragasztottam egy kis plexit.

Zsalu a helyén
Bekevertem egy adag epoxi gyantát, megszíneztem feketére és amennyire tudtam, betunkoltam a két elem közötti résbe. 

Fekete epoxi betunkolva
Üvegszövetet szálakra szedtem és szintén betömtem a résbe, amennyit csak tudtam. A szálak folyamatosan szívták magukba a gyantát, ha kellett pótoltam.

Üvegszálakkal megerősítve
Mikor már teljesen feltöltöttem, két vékony csíkot vágtam az üvegszövetből és rálamináltam az illesztésre.

Üvegszövet laminálva
24 órás száradás után lepattintottam a két oldaláról a zsalu funkciót ellátó plexidarabkát.

Plexi lepattintva
Feldobtam a mérlegre, majd gyors körbevágás után újra megmértem.

189 gramm
Kivágandó rész
Három oldalról bevágva
Nagyjából kivágva és lecsiszolva
Már csak 171 gramm
A külső felét is szintbe csiszoltam, majd bepróbáltam a helyére.

Az egyesített mag
Helyére próbálva rögzítés nélkül
Ezennel a bal oldali mag készen van. Az index felőli oldalon a sárvédő lemezben két lyuk van, ahova a gyári index két pöcökkel volt rögzítve. Ezt a két darab hét milliméter átmérőjű  stiftet kellett reprodukálnom valami könnyű anyaggal, ráadásul az sem hátrány, ha a karbonhoz tudnám ragasztani epoxival. Fogtam egy hurkapálcát, levágtam belőle agy nagyjából húsz centis darabot. A karbon szövetből kiszedtem három darab 120 centi hosszú szálat. Az egyik szál egyik végét ráragasztottam a fapálcára, rátekertem, ameddig elért a szál és megint leragasztottam. A következő szállal ugyan ezt csináltam, de az ellentétes irányból tekertem kicsit nagyobb szögben. A harmadik szál az elsővel párhuzamosan lett tekerve, majd leragasztva. 

Fapálca, rajta egy szénszál rögzítve
Első réteg rátekerve
Mindhárom réteg a helyén
Fogtam két műanyag poharat. Az egyik tetejéből levágtam nagyjából két centit és fejjel lefele beleraktam a másik pohárba. A felső pohár alját a mekiben látott módszerrel két irányból bevágtam sniccerrel.

Mégsem volt fölösleges mekibe járni...
Ebben a pózban fog száradni
Csavartam még pár kör maszkolószalagot a pálcára, hogy jobban hasonlítson egy szívószál átmérőjéhez, amire szabványosítva volt a keresztem. :) Lekentem a pálcát epoxival, majd függőlegesen beleállítottam a tartóba.

Itt még egyenetlen a gyanta a szénszálakon
Másnap picit megcsiszoltam és ment rá a következő réteg epoxi.

Visszacsiszolva
Második réteg
Itt már sokkal simább lett, de még mindig nem egyenletes. Újra megcsiszoltam, de most már teljesen simára. Jött az utolsó nagyon vékony réteg epoxi felhordása.

Egyenletesre csiszolva
Pálca kész
Íme a pontosan hét milliméteres karbonnal megerősített fapálcám, amely majd az index felőli részt fogja a helyén tartani. A bal oldali mag készen van, ilyet kell kreálnom a jobb oldalra is. Aki lelkes és nem unja még a karbonozást, tartson velem a jövő héten is. A jobb oldali lámpa és index magot fogom megcsinálni. A többiek kimenőt kapnak a jövő hétre, ugyanis a múltheti poszt szinte megismétlése következik, annyi különbséggel, hogy a jobb oldali szekciót formálom meg. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése