Az elmúlt két heti posztban leírtam, hogy miként készült a külső, illetve a belső oldala az új csomiajtónak. Ma a két elem összegyógyításáról olvashattok.
A külső és a belső elem közepén is nagyobb gyűrődések voltak. Első körben lecsiszoltam, ahol kellett körbevágtam a púpokat, hogy össze tudjam illeszteni a két réteget.
 |
| A külső és a belső réteg kivagdosva |
A könnyebb illesztés érdekében úgy döntöttem, hogy a külső réteg belsejét mégis teljesen kivágom. Visszavittem a műhelybe, kivágtam a közepét, a széleit pedig megcsiszoltam a jobb tapadás érdekében.
 |
| Kivágva, körbe megcsiszolva |
Az összeragasztást úgy terveztem, hogy a belső oldalt visszarakom a sablonjába, körbekenem epoxival, ráhelyezek egy kis karbont, azt is lekenem gyantával, majd rárakom a külső réteget is. Ehhez a belső oldalt is meg kellett csiszolnom körbe, viszont a közepét meghagytam, hogy jobb tartása legyen.
 |
| Belső oldal szélei is megcsiszolva |
A szárnyhoz szükséges rögzítési pontokat át kellett „másolnom” az eredeti Pulsar ajtóról. Fogtam egy papírlapot, bejelöltem rajta az ajtó szélét és a lyukat. Ráillesztettem a külső, karbon elemre a papír sablonomat és kifúrtam a megfelelő helyen. Mivel szimmetrikus a furat, megfordítottam a lapot és az ajtó másik oldalán is kifúrtam a lyukat. Felül három csavarral van rögzítve a szárny, alul pedig a két szélén egy-egy csavarral. A felső két lyuk kész. Ráhelyeztem az eredeti ajtóra a külső héjamat, majd a szárnyat a helyére próbálva bejelöltem a felső harmadik lyukat is. Kifúrtam és a helyére illesztettem a szárnyat. Mivel a szárny nehezebb, mint a külső héj, fejjel lefele leraktam a földre a szárnyat, majd rácsavaroztam a héjat.
 |
| Fejjel lefele, de a szárny a helyén |
 |
| Így fog kinézni a végleges ajtó kívülről |
Felraktam a helyére, hogy jól áll-e a szárny.
 |
| Hibátlan |
Maszkolószalaggal rögzítettem a kasznihoz a külső héjat, majd a közepén bejelöltem, hogy hova kell pozicionálnom összeragasztásnál.
 |
| Egy keret és egy rakat nyíl fog segíteni az összeragasztásnál |
Bejelöltem a szárny két alsó rögzítési pontját is, majd szétszedtem az ajtót elemeire. Levettem a szárnyat, majd a külső héj belső felén megcsiszoltam a furatok körüli részt, hogy megerősíthessem 2-3 réteg szénszövettel. Lekentem epoxival, majd egymásra rétegeztem a szövetdarabokat.
 |
| Megcsiszolva, karbon darabok méretre vágva |
 |
| A furatok környéke megerősítve |
Másnap feldobtam az asztalra a belső oldal sablonját, visszaraktam bele a belső oldalt és bekevertem a ragasztóanyagot. Epoxi gyantába kevertem üvegvagdalékot.
 |
| A belső sablon |
 |
| A belső sablonban a belső héj |
 |
| Epoxiba kevert üvegvagdalék |
Felhordtam körbe az illesztési részekre, vágtam szénszövet darabokat és végigpakoltam az illesztés mentén.
 |
| Összekenve |
Ráborítottam a külső héjat és a megfelelő illesztés után leragasztottam maszkolószalagokkal.
 |
| Keret mentén illesztve |
 |
| Leragasztva várta a kötésidő végét |
Másnap kiderült, hogy kicsit szorosan „szíjaztam” le, ezért körbe kicsit szélesebb lett a külső héj. Javítani már nem tudok rajta, ez ilyen lett. Dráma azért nincs ;) Körbevágtam, majd felpróbáltam a helyére. Sokat kellett próbálni, csiszolni és vágni, hogy illeszkedjen. Egyszerre viszont nem mertem sokat, nehogy túl nagyot vágjak.
 |
| A helyén, saját csavarjaival rögzítve |
Felraktam a szárnyat is és megnéztem, hogy vízszintes-e.
 |
| Szárny is a helyén |
 |
| Vízszintesre sikerült |
Levettem a szárnyat és az ajtót is a helyéről, majd kivagdostam a fölösleges részeket. Először elnagyolva kivágtam a belső oldalon a gyári ajtóból is hiányzó elemeket, majd lecsiszoltam az éleket.
 |
| Nagyjából kivágva |
A kép közepénél lévő nagyobb vízszintes lyukat nem vágtam ki teljesen. Itt gyárilag az ablaktörlő motor volt, ami három darab csavarral rögzítve fokozta az elem merevségét. Nekem nem lesz benne ablaktörlő, ezért a közepét meghagytam merevítésnek.
 |
| Mérlegelés |
 |
| 4 kg alatt a súlya! |
Az ajtó súlyát 4 kilósra számoltam. Sokat nem tévedtem, így a véglegesen maximum 10 kilósra tervezett súly tartható, ami a gyári 21 kilóhoz képest 11 kilós megtakarítás lenne. A polikarbonátot is csak nagyságrendileg számoltam egy kilósra. Ehhez a 5 kilóhoz jön még a szélvédőragasztó, ami viszonylag nehéz, de fogalmam sincs, mennyit fogok használni hozzá. Sokan kérdezik, hogy megér-e ennyi macerát és pénzt. Az a végén kiderül, de ha 10 részről ki tudok venni 10 kilót, akkor már 100-nál járunk. A sok kicsi sokra megy elvet követve igyekszem lekönnyíteni az autót, amennyire csak lehet.
Végül visszacsavaroztam az autóra és helyére igazítottam a gyári zárat.
 |
| Helyén a végleges ajtó, már csak a polikarbonát hiányzik belőle (nomeg a szárnyat kell felcsavarozni) |
Az általam megformált felső részen a külső és a belső rész között nagyságrendileg egy centis légüres tér van. Az ajtó merevségét lehet, hogy egy kis purhabbal fokozni fogom, így terveim szerint egyenletesebben oszlatom el a szárny által termelt leszorítóerőt. A kézi laminálásból adódó felületi hibákat is ki kell javítanom, csak utána jöhet a polikarbonát kivágása és beragasztása.
 |
| Laminálási hiba |
Ezek a hibák akkor keletkeznek, ha laminálás közben légbuborék marad a rétegek között vagy alatt. A javítás pepecselős munka. Pormentesen ki kell tisztítani minden lyukat, a szélét pontosan ki kell vágni, majd fecskendővel feltölteni a bekevert gyantával. Ha sikerül pormentesre kitakarítani, akkor elvileg nem is fog látszani a javítás. A nehézség, hogy a gyanta nagyon híg, azaz minden egyes lyukat csak úgy tudok feltölteni, ha éppen vízszintesen van a teteje. Elég sok ilyen hiba van, ezért el fog tartani egy darabig. Egy javítás egy napig szárad... Ha sikerül más érdemi munkát is végeznem, akkor beszámolok róla a jövő héten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése