A múlt héten szétválasztottam a két sablont és megcsiszoltam a belső oldal sablonját. Ma a belső oldal elkészítéséről olvashattok. A sablon köré építettem egy korlátot maszkolószalagból, hogy véletlenül se folyhasson le a gyanta a földre.
|
Korlát felépítve |
|
Közelebbről |
Ezután leformaleválasztóztam a sablont. Megint szemi-permanens leválasztót használtam. Három réteg után a kifehéredett sablont átpolíroztam egy pamutronggyal.
|
Három réteg formaleválasztó felhordása után |
|
Jobb oldala átdörzsölve |
|
Teljesen „felpolírozva” |
Fél órás keményedés után kezdődhetett a gyantázás. Az ajtó belső oldala eredeti terveim szerint három réteg epoxi gyantával átitatott üvegszövetből épült volna fel. Az ajtó magassága 105 cm, de erre még rá kell számolni körbe a kiszedéshez szükséges nagyjából 5 centit. Tehát minimum 120-as anyag kellene, viszont üvegszövetből csak egy méter széles tekercsből tudok vásárolni. Ezért az ajtó felső részén két réteg szénszövettel pótoltam ki a hiányzó részt. Ezen a részen van az ajtó rögzítése megoldva, így extra merevséget fog biztosítani a karbon. A zárnál és a teleszkópok rögzítésénél is megerősítettem szénszövet darabokkal a kompozit elemet. Először feketére színezett epoxi gyantával lekentem a sablont. Nem egyszerű dolog, mert szokás szerint a jól formaleválasztózott sablon felületén nem igazán akar megmaradni a gyanta. Nagyjából egy órás pesztrálás után sikerült egybefüggő réteget kialakítanom a gyantából.
|
A megfelelő formaleválasztózás rögtön látható |
|
Egy órával később összefüggővé vált a gyantaréteg |
|
Közelebbről |
Három óra kötés után megfelelő állagú volt a gyanta a következő lépéshez. Óvatosan elkezdtem belenyomkodni a tetejénél a szénszövetet.
|
Az első réteg szén a helyén |
|
Közelebbről |
A felső részre ráterítettem az üvegszövetet, majd óvatosan belenyomkodtam a gyantába.
|
Az első réteg üvegszövet is a helyén |
|
Közelebbről |
Bekevertem a következő adag epoxit, megszíneztem feketére és átitattam vele a szöveteket.
|
Szövetek átitatva gyantával |
Ezt megismételtem további két rétegnél, majd a végén még megerősítettem a leendő furatok helyét egy kis szénszövettel.
|
Mind a három réteg a helyén, furatok helye megerősítve |
|
Az egyik szénnel megerősített rész |
24 óra kötés után már ki tudtam volna szedni a szerszámból, de a jobb eredmény érdekében további egy napot hagytam a sablonban. Két nappal később nekiláttam a kibányászáshoz.
|
A két formabontó ékkel körbe meglazítottam a kompozit elemet |
|
Balról jobbra: gyári ajtó, belső sablon, és a végleges belső kompozit elem |
A sablonból történt kivétel után gyorsan feldobtam a mérlegre a rojtos szélű elemet.
|
Ennyi |
3,4 kg a belső oldal súlya, de ebből minimum egy kilót le fogok vagdosni (szélén a sallangok + a közepe).
|
Itt jól látszik, hogy miket kell kivagdosni |
|
Az apró részleteket is ennyire szépen le lehet másolni |
Úgy döntöttem, hogy a közepén lévő részt nem vágom ki egyelőre, ezzel is merevebb a belső oldal. A széleit levagdostam körbe és kifúrtam a felső négy rögzítési pontot, valamint kivágtam a zár helyét és a rögzítéséhez szükséges lyukakat is kifúrtam.
|
Maszkolószalag mentén körbevágtam |
|
Már csak 2,6 kg és a közepét még mindig nem vágtam ki |
|
Kifúrtam a rögzítési pontokat |
|
Kivágtam a zár helyét |
Gyorsan a helyére csavaroztam a zárat és felpróbáltam az ajtót a helyére.
|
Zár a helyén |
|
Két csavar a helyén, a jobb oldalon lévő két lyuk a teleszkóp rögzítésének a helye |
|
Így fest a helyén |
Pattex epoxi gyurmaragasztóval rögzítettem a csavarokat. Ez egy kétkomponensű gyurma, melyet össze kell gyúrni. A két komponens keveredése közben hő is fejlődik. Nagyjából három percem volt vele dolgozni kikeményedése előtt és 15 perc elteltével csiszolható, fúrható, faraghatóvá vált.
|
Epoxi gyurma |
|
Anya rögzítve |
A gyurmával pozicionáltam és egyben rögzítettem is az anyát. A biztos kötés érdekében levettem az ajtót, leragasztottam az anyák közepét kör alakú vinildarabokkal és két réteg szénszövettel megerősítettem a kötést. A kör alakú pöttyök azért kellettek, hogy a gyanta véletlenül se jusson a menetbe. Az a rész az ajtó külső és belső oldala között lesz, ezért kell mindenképpen összeragasztás előtt megoldanom a rögzítést. Utólag már csak átmenő csavarral tudnám rögzíteni, és valljuk be, az elég bután nézne ki. :)
|
Az anyák közepe leragasztva |
|
Két réteg karbonnal megerősítve |
Másnap kifúrtam a nyolc darab lyukat és felpróbáltam a helyére az ajtót.
|
Az egyik lyuk kiszabadítva |
|
Végleges módon a helyén rögzítve |
|
Nyitott állapotban, de minden a helyén |
Mindkét oldali teleszkópnak megcsináltam a rögzítési lehetőségét. Mikor felcsavaroztam a helyére az egyik teleszkópot, szinte alig bírtam lehajtani az ajtót, annyira könnyű a gyárihoz képest. A gyári ajtó szárnyastul, üvegestül, zárastul, ablaktörlő motorostul 21 kg volt. Ez most 2,6 kg :) Közel sincs kész, jönni fog egy külső oldal aminek nagyságrendileg ugyan ennyi lesz a súlya. Az 5,2 kg összesen. Viszont a közepét mindkét oldalnak ki kell vágnom, szerintem úgy 4 kg körül lesz a két oldal. A polikarbonát nagyságrendileg egyetlen kilót nyom. Elméletben most járunk 5 kilónál, és ehhez már csak az összeragasztáshoz szükséges anyagot kell hozzárakni, valamint a polikarbonát beragasztásához szükséges szélvédőragasztó súlyával lesz több. Ha stimmelnek a durván tippelős számításaim, akkor az ajtó maximum 7, azaz hét kg lesz. Ehhez jön a 3 kilós gyári szárny, így elméletileg 10 kg lesz a végleges súlya a gyári 21-el szemben. Remélem tényleg durva becslés volt és ennél csak kevesebb lesz...
Így nyílik egy teleszkóppal
Így nyílik két teleszkóppal
Jövő héten megmutatom, hogyan készül a külső oldala. Az eredeti tervem szerint egy réteg szénszövetből és két réteg üvegszövetből készült volna. Annyit elárulhatok, hogy két réteg szén és egy réteg üvegszövet lett a vége, a többi részletet a jövő héten elárulom ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése