Múlt héten megmutattam, hogyan készült a külső sablon a csomiajtóról. Ma arról olvashattok, hogy az ajtó kivétele nélkül egyből rálaminálom a belső sablont is. Így megspórolok egy tálcaépítést mind anyagban, mind pedig időben. Előző posztban eljutottam a csiszolásig, sőt hotmelt ragasztóval is feltöltöttem a réseket.
Maszkolószalagból építettem rá körbe egy korlátot, hogy a poliészter gyanta ne folyhasson le a földre.
 |
| Korlát felépítve |
Szemi-permanens típusú formaleválasztót használtam. Ez egy térhálós „rendszer”, kemény száraz tapintású filmet képez a szerszám felületén. Nagyon sok leválasztást biztosít. Ez a formaleválasztó adja a legvékonyabb filmet, visszaadja a szerszám finom rajzolatait. Fel kell hordani a folyadékot az ajtó felületére, majd mikor kifehéredik (nagyjából tizenöt perc) akkor finom pamutronggyal át kell óvatosan dörzsölni, így fényes felületet kapunk. Ezt minimum háromszor meg kell ismételni a tökéletes leválasztáshoz. Az utolsó réteg után fél óra alatt kikeményedik, utána indulhat a laminálás.
 |
| Formaleválasztózás (balra a kifehéredett, jobbra pedig a finoman átdörzsölt rész) |
 |
| Formaleválasztózva |
Formaleválasztózás után jöhetett a fekete szerszámgél (poliészter).
 |
| Gélezve |
 |
| Másik szögből |
Jól látszik, hogy a középső részt nem géleztem. A külső oldalnál egy kicsivel több gél maradt bekeverve, ezért ott oda is jutott, de itt nem szükséges. Az a rész ki lesz vágva a végső elemből. A gél sokkal drágább, mint a gyanta és mivel pont el tudtam találni a köré szükséges mennyiséget, oda már nem kevertem be újabb adagot.
Eddig manuális módon tépkedtem szét az üvegpaplant, hogy a nagyobb törésű részeket is légmentesen ki tudjam tölteni. Vásároltam üvegvagdalékot, ami nem más, mint üvegszálak kb. hat milliméteres darabjai. Kipróbáltam, hogy milyen vele dolgozni. Kicsit más, mint a tépkedett üvegszövet, de ennél legalább nem kell tépkedéssel bajlódni.
 |
| Üveg vagdalék |
Rászórtam a kényesebb részekre, majd jöhetett a gyantázás.
 |
| Gélre szórva az üveg vagdalék |
 |
| Közelebbről |
Kitöltöttem 12 pohár poliészter gyantát műanyag poharakba és egy pohárba az edzőt. Nem kevertem be őket, egyszerre mindig csak annyit, ami épp a kezembe volt, miközben dolgoztam vele.
 |
| A kékek a gyanták, a víztiszta az edző |
A gyantázás folyamatáról a szokásos módon nem készült kép, csak a végeredményről, ami jól sikerült.
 |
| Gyantázva |
Hagytam fél órát száradni. Csak annyit, hogy a felülete kemény legyen. Ezután feldaraboltam a gégecsöveket és hotmelt ragasztóval a helyükre ragasztottam a merevítést.
 |
| Merevítés a helyén |
Üvegpaplanból vágtam darabokat és ráhelyeztem a csövekre.
 |
| Üvegpaplannal lefedve |
Átitattam őket gyantával és ezennel elkészült a belső sablon is.
 |
| A kész sablon |
Másnap jöhetett a szétszedés. Nagy volt az izgalom, mert akkor derült ki, hogy a külső sablon, a belső sablon is sikerült-e, valamint fény derült arra is hogy az ajtó sértetlenül megúszta-e a sablonozást. Ha valami nem sikerül ilyenkor, az a formaleválasztózás. Ha az nem megfelelő, akkor a sablon ráköt az ajtóra és akkor a sablon és az ajtó is sérülhet szétszedéskor.
 |
| Ékek a helyükön, most ugrik a majom a vízbe! |
A szétszedés sikerült, az ajtó sértetlen maradt. :)
 |
| Az ajtó sértetlen maradt. Úgy vettem ki a két szerszám közül, ahogy oda bekerült |
 |
| A külső sablon |
 |
| A belső sablon |
 |
| Az alsó rész |
Levagdostam körbe a fölösleges részeket, majd lecsiszoltam a kiálló éles részeket, amik a hotmelt ragasztó mentén alakultak ki.
 |
| Felesleges élek lecsiszolva |
 |
| Körbe megcsiszolva mindenhol, ahol szükséges volt |
Jövő héten építek köré egy korlátot maszkolószalagból, leszedem az átragadt fehér kör alakú matricákat, leformaleválasztózom és indulhat a végleges belső oldal építése. Boldog új évet kívánok mindenkinek, jövőre ugyanitt... ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése