Formaleválasztózásig jutottam a bal hátsó oldalablak sablonjával a múlt héten. Ma a külső oldalának készítését osztom meg veletek.
A formaleválasztózott sablonba színezetlen epoxi gyantát kentem, három órával később óvatosan belenyomkodtam a szénszövetet, majd átitattam színezetlen epoxival.
|
Epoxival lekenve |
|
A méretre vágott szénszövet |
|
Szövet a gyantába nyomkodva |
|
Átitatva epoxival |
|
Közelebbről |
Egy réteg szénszövet mögé egy réteg üvegszövetet fogok laminálni. Ha színezetlen epoxival tenném mindezt, akkor simán át lehetne látni a szénszál szövésein keresztül. Hogy ezt elkerüljem feketére színezett epoxival folytattam a laminálást. Ehhez minimum három órát kellett volna várnom, hogy ne keveredjen a színtelen és a fekete gyanta. Erre viszont már nem volt időm, így egy napot pihent a szénszövet. Másnap a tökéletes kötés érdekében vissza kellett csiszolnom egy kicsit. Ez egy veszélyes művelet. Mivel egyetlen réteg szövetről van szó, ha mélyen belecsiszolok, akkor az látszani fog a végleges elemen. Fogtam a csiszológépet és nagyon óvatosan végigtologattam a felületen. Ahol nagyon vékonynak ítéltem a gyanta vastagságát, ott kézzel, csiszolópapírral érdesítettem kicsit a felületet.
|
A csiszológép készen áll a harcra |
|
Egy kis „kézi love you” |
Leporszívóztam és acetonnal alaposan lemostam a lecsiszolt poros réteget.
|
Portalanítva |
Ráraktam a gyári ablakot és bejelöltem a hátsó rögzítési pont helyét, hogy üvegszövettel megerősíthessem.
|
Az üveg sablonként visszarakva a karbonra |
|
Rögzítési pont bejelölve |
Következő lépésként Levágtam egy darab üvegszövetet és üvegszalagból is vágtam három megfelelő méretű darabot.
|
A szükséges üvegszövet |
|
Üvegszalag csíkok méretre vágva |
Az üvegszalagok a merevséget fogják fokozni. Vágtam még két kis darabot a átsó rögzítési ponthoz is, majd elkezdtem a laminálást. Feketére színeztem a bekevert epoxit. Az „X” alakú csíkokat a szövet fölé, a többit a szövet alá lamináltam.
|
Kész a laminálás |
Másnap megfordítottam a laminátumot a sablonjával együtt, majd körberajzoltam egy fehér filccel, hogy pontosan a sablon széléig vágjam majd körbe.
|
Körberajzolva |
Ezután már nem maradt más hátra, mint kivenni a sablonból az ablak külső oldalát. Igen külső oldalát, ugyanis egy belső oldalt is fogok majd kreálni, és coremattal egyesítem a külső és belső oldalt.
|
Tádáááááám |
Kicsit bubis, kicsit csúnyácska, de az enyém :) Ha lenne extra forrássom az elemekre, akkor biztos vákuumos technológiával csinálnám, ami bubimentes, tökéletes felületet biztosít a kompozitoknak. Kis pénz kis foci.... Funkcióját ellátja és ez a lényeg. Versenyautó készül, fontos a külső megjelenés, de nem szépségversenyen fog indulni.
|
Tele van bubival :( |
|
Azért szerencsére nagy dráma nincs :) |
A belső oldal egy igen időigényes, kimondom (leírom) pöcsölős rész lesz. Szívószálakból építek merevítőbordákat a sablonba, majd azokat leragasztgatom maszkolószalaggal, leformaleválasztózom és mehet rá egy réteg epoxival átitaott kevlár szövet. A kevlár szövetnek brutális szakítószilárdsága van, ezért szoktak ilyen anyagból golyóálló mellényeket készíteni. Ezekhez a tulajdonságokhoz ragaszkodtam fontossági sorrendben:
- minimum három rétegből készüljön az „ablak”
- funkcionálisan lássa el a feladatát (nyitható legyen, és legyen tartása)
- nagy sebességű kavicsok ellen is védjen (legyen benne minimum egy réteg kevlár)
- legyen könnyebb az üvegnél (cél a gyári üveg súlyának egyharmada)
- kívülről legyen dizájnos (karbon kinézet)
Ennyi fért bele a héten. Jövő héten a belső oldalt fogom megcsinálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése