Versenyautó születik 71 – Jobb első sárvédő javítása

Az előző posztban a bal hátsó oldalsó ablak sablonozásáról olvashattatok. Közben volt egy kis történés a jobb első sárvédővel is, amiről most fogok beszámolni. Utoljára akkor írtam erről az elemről, amikor egy próba erejéig felkerült az autóra. Akkor a felső három rögzítési pontját és a lámpa alatti díszléc rögzítését oldottam meg. A mai posztban a felületi hibák javításáról olvashattok. Alap problémának tűnt a bal oldali elemnél is, hogy a nagy törés miatt a a fenti résznél nem tudtam benyomkodni teljesen a szövetet, így lényegében hiányzott a sárvédő géptetőnél lévő „éle”. 

Az ominózus hiány

Hogy miért írtam azt, hogy csak problémának tűnt?! Mert idő közben rájöttem, hogy nem az. Ugyanis az utólagosan feltöltött ív – és a kicsit beljebb lévő szövet – még merevebbé tette az elemet. Így a jobb oldali sárvédő készítésénél már nem is aggódtam. Feltöltöm, lecsiszolom és merevebb lesz, mint most. Először is lepattintottam a vékony, hártyaként megmaradt epoxi darabokat, hogy újra felépíthessem az elem élét.

Felesleges epoxi darabok lepattintva

Jól látszik, hogy a felülete nem fényes, Az üvegszál lenyomatok abból adódnak, hogy az utólagosan fényezett sárvédővel kicsit összeveszett a formaleválasztó és az éppen kötő üvegpaplan lenyomata meglátszik. Nagy problémát nem okoz, mert az egy plusz réteg, ami epoxi gyantából van. Csak simán le kell csiszolni és lehet fényezni. Na de kanyarodjunk vissza a feltöltéshez. A függőleges részre először két sor szigetelőszalagot, majd három réteg maszkolószalagot ragasztottam. Így a „zsalunak” használt szalagoknak kellő tartásuk lesz. 

Szigetelőszalag a helyén

Maszkolószalaggal megerősítve

Kicsit messzebbről

Következő lépésben bekevertem és feketére színeztem egy kisebb adag epoxit, majd jól felmelegítettem és fecskendő segítségével a résbe juttattam. Egy kis nehézséget okozott, hogy a sárvédő eleje elég erőteljesen lejt. A gyanta több órán keresztül is folyékony marad, nagyon lassan csurog lefele. Ezt egy kis töltőanyaggal és némi üvegszállal próbáltam ellensúlyozni. 

A kellékek

Feltöltve

Jól látszik a gyantában lévő üvegszál

Egy órával később is folyt egy picit...

Pár napig nem jutottam el a műhelybe, így a kötési idő betartásával nem volt probléma. Egyetlen mozdulattal le tudtam húzni a szigetelő- és maszkolószalagokat. Hibátlan felület fogadott alatta.

A javított él

Visszafordítottam az elemet és elkezdtem csiszolni a fölösleges élét. Először a mini köszörűvel leszedtem a nagyját, majd csiszológéppel, egyre finomabb szemcséjű papírral simára csiszoltam.

Első lépés

Második lépés

Harmadik lépés

Negyedik lépés

Kivittem és felszereltem az autóra, hogy megnézzem, tökéletesen illeszkedik-e. 

Eddig jó

Szépen fut végig

Jól sikerült, viszont egy pár helyen maradtak, vagyis keletkeztek újabb felületi hibák. Ezeket megint feltöltöttem gyantával.

Apró légbuborékok a lejtős szakaszon

Javítva

Újabb pár nap elteltével csiszolhatóvá vált a felület. A kék sárvédőn már a rozsdásodás első jelei, a „rügyezés” is elkezdődött. Az érintett részeket is kezelésbe vettem. Sokat nem foglalkoztam velük, de egy picit csiszoltam belőlük.

Kicsit megcsiszolva

Felpróbáltam az autóra, így fest most. A küszöbnél egy gyors szorítóval van rögzítve, az ajtó mögötti két rögzítési pontot még ki kell fúrnom és a kerék előtt is van egy macerásabb rögzítési pont, amit ki kell alakítanom. 

Kezd valahogy kinézni

Az ajtó 37 kg, így a sok nyitogatástól nem csoda ha lóg egy kicsit. A jobb kormányosnak a jobb oldali ajtaja, az 1.4-esnek a bal oldali ajtaja lóg, gondolom nem véletlenül. A kék sárvédővel is hasonló rés volt az ajtónál. Alul szinte összeért az ajtóval, felfelé viszont egyre szélesebb volt  rés.

Csak a rések miatt...

Mostantól reményeim szerint megint az oldalsó ablaké lesz a főszerep, ha közben sikerül megoldanom a rögzítési pontok kialakítását, akkor mindenképpen beszámolok majd róluk.