A mai posztban arról olvashattok, hogy mennyi időigényes, sziszi-fuszi meló kell ahhoz, hogy egyáltalán sablonozni lehessen egy ajtót.
Az alap szükséglet az, hogy a kialakított felületen sem lyukak, sem nyílások nem lehetnek. Ide ugyanis befolyna a gyanta, amit kikeményedés után nem lehetne leválasztani az ősmintáról, azaz az ajtóról. Fontos továbbá az is, hogy negatív törés se legyen a mintázandó elemen, ugyanis arról sem lehetne leszedni a sablont, kivéve, ha többrészes sablont készítünk, de ebbe most ne menjünk bele. Szükséges van egy keretre, hogy ki lehessen venni a sablonból a készterméket. Adott tehát az ajtó, amit kívül-belül sablonozni kell ahhoz, hogy a két sablonba laminált külső és belső héjból egyetlen ajtó nevű végtermék lehessen majd egyszer. Úgy döntöttem, hogy a külső oldalt sablonozom először, aztán a keret lebontasa után a belső oldalát, majd ha minden jól megy kinyitom a két sablont, mint egy kagylót és ha mindent jól csináltam, akkor sértetlenül kerül elő az ajtó.
Első lépésben a belső oldalon lévő kismillió lyukat ragasztottam le autódekoráló fóliával.
|
Pöttyözés indul.. |
|
Az összes kisebb lyuk leragasztva |
A pici furatokhoz 10 milliméteres kör alakú pöttyöket használtam, a magenta színű matricákat pedig ollóval vagdostam. Nem számoltam meg, de rengetegen voltak.
Következő lépésben azt kellett eldöntenem, hogy miként tüntetem el az ablak helyét. Vagyis a probléma a következő: adott az ajtó külső és belső oldala, ami között egy nagyjából három centis rés van, ahol alap esetben az ablak közlekedik le-föl. Mivel én nem nyitható ablakkal tervezem az ajtót, ezért számomra fölösleges az a nagy rés. A gyári ajtó külső és belső lemeze igen kis erővel is összenyomható az üveg nélkül. Úgy döntöttem, hogy visszarakom a gyári üveget, vele együtt körbe a gumitömítést is és úgy sablonozom az ajtót, a réseket pedig valamilyen formában kitöltöm. A gumikereten van egy ráhegesztett kis bütyök, ami segít az üvegnek a helyére jutni. Na ez nekem fölösleges, megpróbáltam levagdosni.
|
Gyantázásnál csak útban lenne... |
|
...így már nem lesz |
Az üveg belső oldalán negatív szögben állt a gumikeret, ráadásul nagyon buszma is volt, ezért úgy döntöttem, hogy a belső oldalát levágom.
|
A belső oldal fölösleges számomra |
|
Belső oldal leválasztva |
|
Csak a külső keret maradt |
Óvatosan visszaraktam az üveget, és a biztos rögzítéshez vágtam két megfelelő méretű lécet, aminek a közepét kicsit bevágtam, hogy pontosan meg tudja támasztani az üveget.
|
Ablak kitámasztó kézi készülék :) |
|
Picit hosszabb a bot, hogy befeszítve biztosan tartson |
Habosított PVC-vel és hotmelt ragasztóval eltüntettem a külső oldalon a kilincs és a visszapillantó helyét.
|
Kilincs és a zár helye eltüntetve |
|
Tükör helye is betömve |
Három helyen ongrofoammal még kitámasztottam belülről az üveget, hogy ne mozdulhasson el.
|
Üveg kitámasztva |
A négy nagyobb lyukat kellett lefalaznom a belső oldalon. Nem egyszerű, hiszen a hátoldaláról nem férek hozzá, ezért darabokból kellett beragasztgatnom.
|
Minden lyuk eltüntetve |
|
Szintkülönbségek is nehezítették a dolgot |
Az üveg és a belső oldal között lévő 25 milliméteres rést úgy kellett eltüntetnem, hogy az sablonozható legyen és ki is nézzen valahogy. Ezt is hotmelt, ongrofoam és egy kis autófólia segítségével oldottam meg.
|
Az ominózus rés |
Ragasztottam az üvegre egy kis maszkolószalagot, hogy ne az üveget ragasztózzam össze. Levágtam a megfelelő hosszúságú PVC darabot, majd a helyére ragasztottam.
|
Ongró a helyén |
Levágtam a kifolyt ragasztót egy sniccerrel és eltávolítottam a fölösleges maszkolószalaggal együtt.
|
Így néz ki a töve |
Az alsó oldalt is ugyan így csináltam meg.
|
Alsó rész is kész (a képen az a felső) |
Már csak a kettő közötti rést kellett eltüntetnem. Hotmelttel próbáltam, ami utóbb kiderült, hogy nem volt feltétlenül jó választás. Nem lehet ugyanis szépen vágni.
|
Nem tűnik vészesnek, de közelebbről sajnos nem a legszebb |
Hogy biztosan ne maradjon egyetlen rés sem, ezt is leragasztottam a magenta fóliával.
|
Fóliázva |
|
Fólia rövidebbre vágva |
|
Innen látszik, hogy nem a legszebb |
A belső oldal előkészítésével most nem foglalkoztam többet, majd a ha már rajta lesz a külső sablon és megfordítom, akkor fogom befejezni.
Körberagasztottam az ajtó szélét maszkolószalaggal, hogy ne az ajtóra ragasszam majd a tálcát.
|
Körberagasztva |
Erre a maszkolószalag-csíkra ragasztottam fel az ongródarabokat, amik majd tálcaként fognak funkcionálni.
|
A keret nagyja kész |
Amennyire tudtam megcsináltam a belső oldalról, majd megfordítottam az ajtót.
|
Kívülről így néz ki |
A külső oldalon a gumikeret és az üveg között szintén volt egy kis rés, amit el kellett tüntetnem. Újításként natúr gyurmát használtam. Betömködtem a résbe majd sniccer levágtam. A biztonság kedvéért itt is körberagasztottam a réseket az autófóliával.
|
Rések minden irányban |
|
Az új alapanyag |
|
Rés kitöltve |
|
Fölösleges gyurma levágva |
|
Lefóliázva |
Ugyanígy tüntettem el körbe az összes rést.
|
Gyurmavagdosás |
|
Körbefóliázva |
|
Fólia körbevágva |
A képen már a tálcát is befejeztem. A tálca szélére felépítettem egy korlátot maszkolószalagból, hogy véletlenül se folyhasson le a gyanta.
|
Korlát körbe felépítve |
Jöhetett a formaleválasztózás. Visszatértem a szemipermanens formaleválasztóhoz. Emlékeztetésül: ez egy folyadék, melyet felhordva viaszos réteget kapok. Három rétegben kell felhordani majd óvatosan fényesre lehet polírozni. Nagyon vékony réteget képez a felületen, és akár 50 formaleválasztást is kibírna, ha sorozatgyártásra adnám a fejem.
|
Formaleválasztó felhordva |
|
Fényesre dörzsölve |
Még kitöltöttem a kilincs lefalazott részét gyurmával. Elvileg a gyurmát nem kell formaleválasztózni, viszont a gyurma feltapad a formaleválasztózott részekre is, ezért ez az utolsó lépés. Kíváncsi leszek hogy fog működni. Kicsit tartok tőle, ezért fóliáztam körbe sok helyen.
|
Gyurmázva, sablonozásra készen |
Ha minden jól megy a jövő héten már a sablonozásról olvashattok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése