A múlt héten ott hagytam abba a történetet, hogy az ablak külső és belső rétegét összeragasztva, lesúlyozva hagytam kötni a sablonjában. Másnap ledobáltam a fél literes flakonokat és a csipeszeket, majd kivettem az ablakot a sablonból. Jelentem a „ragasztás” sikerült. Ha nem is a legszebb lett, de funkcionálisan mindenképp el fogja tudni látni a feladatát. Már csak a körbevágás és a felszerelés van hátra. A körbevágással nem vacakoltam sokat. Maszkolószalaggal leragasztottam a hasznos rész szélét és gyorsan körbekanyarítottam.
 |
| Fölösleges részek levágása |
 |
| A végleges formájú ablak |
Körbevágás után gyorsan felpróbáltam az autóra. Néhány ponton még vágni és csiszolni kell majd belőle, de már közel a cél. Ezeket az apró finomításokat majd akkor végzem el, ha már a rögzítési pontok a helyükön vannak. A hátsó rögzítési pont adott, az a gyári ablaknyitóval lesz eredeti módon rögzítve. A „B” oszlopnál lévő rögzítés már agyalást igényelt. Ott ugyanis gyárilag két ponton metrikus csavarral volt rögzítve. Igen ám, de azon a két ponton úgy kell tudnom fixen rögzíteni, hogy hátul ki lehessen nyitni nagyságrendileg 5 centire. Ha túl merev lesz, akkor az első nyitásnál eltörhet, viszont valahogy rögzíteni kell. Az eredeti ablakon ez az alumínium profilnál volt megoldva. Két nagyjából 15 milliméteres fülre volt rögzítve egy-egy csavar, mely a nyitás és csukódás során minimálisan elhajlottak, viszont nem törtek le a használat során.
 |
| Ez a kép még a sablonkészítésnél készült, de jól látszanak a gyári fülek és a menetes szár |
Bementem a csavarboltba, körülnéztem miből tudok rögzítést kreálni. 6-os metrikus csavart vásároltam többféle alátéttel, hogy majd összelegózok belőle valamit. Vettem még fél méter szilikoncsövet is, hogy a csavarra ráhúzva amolyan rugalmas alátétként funkcionáljon.
 |
| Csavarok, alátétek, gyári anya |
Csinálok egy könnyű ablakot és telerakom fémmel? Na neeeeeee. Valami ilyesmi gondolat futott végig az agyamon, amikor otthon kiöntöttem a csavarokat a zacsiból. Az alap tervem az volt, hogy a hátsó rögzítést felszerelem az ablakra, majd az autóba is felcsavarozom, az első két csavart pedig a már jól bevált hotmelt ragasztóval rögzítem ideiglenesen.
 |
| Hátsó rögzítési pont a helyén |
Ahogy ott babráltam az autónál, pont hazaért a szomszéd, akinél van a műhelyben egy régi orosz eszterga. Át is szaladtam gyorsan, hogy picit leszedjünk a csavar fölöslegesen hosszú szárából. Kicsit később ez lett a motyóból, köszi Jani!
 |
| Esztergált csavarok |
Az előkészített csavarokkal és a ragasztópisztollyal nekiláttam a rögzítést megoldásának. A hosszú szárak fölösleges részét levágom majd, ha már tudom mekkora lesz a végleges hosszuk.
 |
| Rögzítve a helyén |
 |
| Ugyanez kívülről |
A bal oldalon látszik a két szár, aminek a tövében van a gyári anya. Azt a két kilógó darabot kell majd levágnom, de előbb rögzítem a csavarokat. Teljesen jól működött a hotmelt pötty. Kívülről bedugtam a „B” oszlopnál a helyükre a csavarokat, raktam rá egy bunyesz pöttyöt a forró ragasztóból, majd rányomtam az ablakot. Pár perc száradás után kivehettem az ablakot az ideiglenesen rögzített csavarokkal együtt.
 |
| A két első rögzítési pont |
 |
| Ideiglenes rögzítés közelebbről. |
A maradék szénszálas anyagból kihúztam egy szálat és rákötöttem a menet tövéhez a csavarra. Rátekertem nagyjából harminc centit, majd kötöttem rá egy csomót. Ez gyantával átitatva már elegendő lesz, hogy hozzá tudjon kötni a következő pár réteghez.
 |
| Szénszál rátekerve |
Ezután négy réteg szénszövetet húztam a csavarra, egészen a tövéhez.
 |
| Négy réteg szénszövet |
Következett a gyantázás. Összekentem epoxival és még egy pici széttépet üvegpaplant is tunkoltam a gyantába. Az ollóval körbevágott kevlár oldalból még maradt egy kis darabka. Fúrtam rá egy lukat és ráhajtottam a menetre.
 |
| Kötésre várva |
24 óra múlva a fölösleges gyantát lecsiszoltam. A szilikonból vágtam egy kb. 7 milliméteres darabot és ráhúztam a menetre. A kész ablakot így már fixen a helyére tudtam szerelni.
 |
| Az új ablak a helyén |
 |
| Közelebbről |
 |
| Majdnem kész |
A csavarok szárainak levágása és egy kis polírozás maradt hátra. A szárakat a jól bevált kis kézi szerszámommal rövidítettem meg.
 |
| Méretre vágva |
Finom szemcséjű, direkt epoxi gyantához kifejlesztett polírozó anyaggal bekentem, majd átdörzsöltem egy pamut ronggyal.
 |
| Polírozás |
Öblítés után ilyen felülete lett az ablaknak.
 |
| A kész felület |
Polírozás után feldobtam a mérlegre. A készre szerelt ablak csavarokkal, felfogatással együtt 1056 gramm lett.
 |
| A kész ablak súlya |
A széleinél lehetne még foglalkozni vele, sőt. Az egészet picit vissza lehetne csiszolni és telibe lakkozni. De ez egy kis költségvetésű projekt, egyelőre így marad. A sablon visszacsiszolásánál és újbóli gélezésnél valószínű nem volt elég ideje teljesen kikeményedni a sablonnak. A formaleválasztó sem működött rendesen (kicsit csaltam az időkkel), ezért lett olyan a széle amilyen. Tanultam a dologból, a másik oldal készítésénél már okosabb leszek.
Egy hetet volt szerencsém nyaralni, ezért elfogyott a blog pufferanyaga. Megpróbálok belehúzni és valami kis apróságot összeütök a héten, hogy hétfőn is legyen mit olvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése