Versenyautó születik 45 – Alsó, belső dobbetétek sablonozása

Most, hogy elkészült mindkét első lámpa helyére kerülő kompozit, új meló után kellett néznem. A csomiajtót visszakaptam Danitól, de sajnos nem lett olyan, mint ahogy azt szerettük volna. A tűhegynyi lyukakat a lakk is felnagyította, ezért úgy néz ki, mintha szilikonos lett volna a felület. Várok vele egy pár hetet és megpróbálom visszacsiszolni, polírozni. Elég sokat pöcsöltem vele ahhoz, hogy csak simán lefessem, de ha nem lesz szép a felülete, akkor kénytelen leszek. A várakozás oka a lakk teljes kikeményedése. 

Így néz ki

Közelebbről nézve tele van ilyen gödrökkel

A képek nem adják vissza, élőben sajnos rosszabb. Úgy érzem, ez nem a Dani hibája volt. Nem teljesen sík a felület és az apró lyukaknál a fizika és a felületi feszültség az úr. Ez van... Ha vákuumos tevhnológiábal csinálnám, akkor valószínűleg már élből tökéletes felületet kapnék. Nincsenek hozzá eszközeim, így marad a kézi laminálás. Próbálkozok mindig valami újjal, de sokszor zsákutcába futok. Egyszer megtalálom a tutit. Amíg keményedik a lakk, valami hasznos dologgal ütöm el az időmet. Simigeri barátomtól kaptam kölcsön két darab alsó, belső dobbetétet. Lehet, hogy nem ez a hivatalos neve, de nem tudok neki jobbat. Mivel a sárvédőket már az előző tulaj kiszélesítette, a dobbetétek valószínűleg a kukában végezték. Azokat egyelőre nem terveztem megcsinálni, mivel a gyári felfogatási helyei sincsenek már meg az átalakítás miatt. A dobbetéteket még értem, hogy kidobták, viszont az ominózus, alsó, belső dobbetét a motor felé fröccsenő víztől és a felverődő kövektől védi a szíjakat és magát a motort is. Ezek hiányát nem tudtam mire vélni, viszont hasznosnak találom. Ezért kértem kölcsön Gergőtől egy sablonozás erejéig, amit ezúttal is szeretnék megköszönni. Köszi Geri! A gyárilag 14 colos felnik helyett Geri Pulsar-ján 17-es kerekek vannak, amit a jobb oldali dobbetét kicsit megsínylett (beleért a jobb oldali kerék). Ezért jobbnak láttuk, ha minél hamarabb csinálok egy sablont, így tudjuk majd pótolni a fogyó alkatrészeket. Megkaptam a két szóban forgó betétet és egy alapos zsíroldás, valamint fürdetés után nekiláttam a lyukak és sérülések eltüntetéséhez.

Zsíroldás egy ipari kádban

A sérült jobb oldali betét

Az egyik füle is kapott egy maflást

Hibák, lyukak kijavítva

Kicsit megfoltoztam a már jól ismert 3D-s autófoliával, majd nekiláttam a tálcaépítésnek. Mivel elég kevés egyenes rész található az oldalánál, csak maszkolószalagból készült a tálca, plexi felhasználása nélkül.

Az első pár maszkolószalag a helyén

Kész a tálca

Mivel hátulról kezdtem el ragasztgatni a maszkolószalagokat, félő volt, hogy a poliészter gél befolyik a tálca és a műanyag közé. Hogy ezt elkerüljem, további magenta fóliadarabokat ragasztottam körbe, a műanyag és a maszkolószalag találkozásához.

Nem egy szépség, de megteszi

A másik oldali betétet is hasonlóképpen maszkoltam ki, utána jöhetett mindkét elem formaleválasztózása.

Mindkét tálca kész

Négy réteg szemipermanens formaleválasztó felhordása után hagytam egy napig kikeményedni a réteget. Fél óra elég lett volna, de a több nem árt, csak a kevesebb. Másnap jöhetett a gélezés és a laminálás. Egyenletes rétegben felhordtam a poliészter gélt mindkét elemre, majd másfél órás száradás után nekiláttam a laminálásnak. Üvegszövetből és üvegvagdalékból csináltam a laminátumot, gyantának pedig mezei poliészter lamináló gyantát használtam.

Mindkettő gélezve

A kényesebb helyekre először üvegvagdalékot szórtam

Üvegszövet darabok a gélbe nyomkodva

Átitatva gyantával

Ahol sárgás a laminátum, oda kicsit több gyanta jutott. Ha sok gyantát hordok fel egy területre, akkor a kémiai reakció miatt nagyon nagy hő fejlődik és meg is ég a gyanta. Ilyenkor ridegebbé, törékenyebbé válik a kompozit. Mivel ez csak egy sablon, itt nem okozott problémát. Másnap kicsomagoltam mindkét elemet. Szerintem jól sikerültek ;)

Bal oldalon a negatív sablon, jobb oldalon az eredeti dobbetét

Közelebbről a negatív sablon

Ennyire pontosan másol

Minden karcot, minden hibát nagyon pontosan másol ez a szerszámgél. A jobb oldali elemnél a sérülés miatt egy kis utómunkára volt szükség.

Ott a púp a kép közepén, ahol megcsillan a ráeső fény

Közelebbről, más szögből, de itt is középen van a púp

Az utolsó, hátha ezen jobban látszik

A fölösleges púpot lecsiszoltam. Várható volt, hogy a szerszámgél nem olyan vastag, hogy az igazítás után még maradjon belőle. A sérült rész mögé direkt vastagabb réteg üvegpaplant raktam, hogy csiszolás után is maradjon még anyag. 

Fölösleges rész lecsiszolva

Ennyi fért bele a héten. A sablon köré kell építenem egy tálcát, le kell formaleválasztóznom és indulhat a laminálás. Karbon-kevlár szövet volt az eredeti elképzelés, de egy kicsit más anyagból fogom csinálni. Következő posztban megírom majd hogy mire és miért pont arra esett a választás...