A múlt héten láthattátok, hogyan készült a dobbetétek sablonja. Le is írtam, hogy hova való, de képpel nem tudtam szolgálni. Az egyik oldalt lefényképeztem, a másikat képzeljétek hozzá. :)
 |
| Ott az ominózus tárcsa, ahova verte is fel rendesen a vizet a kerék :( |
Ha a helyén lesz a lökhárító is, akkor szinte semennyire nem fog látszani, de mégis egy fontos része a burkolatnak, így szeretném, ha szép és jó is lenne. Mindenképpen epoxi gyantából lesz, de több fajta szövet között vaciláltam. A legolcsóbb megoldás az üvegszövet lenne, ami a felfröccsenő víz ellen védene, de egy tempósan elrepülő kő már komoly sérüléseket okozhatna benne. Ugyan ez a helyzet a szénszövettel, azaz a karbonnal is, így ezt a két anyagot kihúztam a listából. Maradt a kevlár és a karbon-kevlár. A kevlár jó lenne erre a célra, viszont olyan blőd indok miatt húzódott ki a listáról, miszerint „nem tetszik”. Amivel már régóta szemezek, az a karbon-kevlár volt, de még sosem dolgoztam vele. Jelentem, most se fogok, ugyanis elballagtam a V+3B nevű céghez, ahonnan nagyon sok mindent szoktam beszerezni. Dani barátom ajánlott egy újfajta szövetet, ami nem más, mint a dialon-kevlár (szolgálati közlemény: Dani, kéne már a honlapotok, mert így nem tudom kitenni a blogra a bannert).
 |
| Dialon-kevlár |
Kísértetiesen hasonlít a karbon-kevlárhoz, de nem szénszál, hanem egy speciális műanyag szál van a kevlár mellé szőve. A dialon nevű anyag szakító szilárdsága nagyobb a szénszálnál, tehát erre a célra ideális lesz. Nem elhanyagolható tény, hogy a karbon-kevlár szövetnél még olcsóbb is egy kicsivel. Tehát a megoldás az, hogy két réteg dialon-kevlár közé laminálok egy réteg üvegszövetet.
Maszkolószalagból építettem tálcát mindkét sablonra, majd leformaleválasztóztam őket.
 |
| Tálca felépítve, formaleválasztózva |
Bekevertem az epoxi gyantát és a mélyedéseket feltöltöttem epoxival átitatott karbonszálakkal.
 |
| Mélyedések feltöltve |
Egyenletes rétegben felhordtam az epoxi gyantát az egész felületre, majd három órát hagytam kötni.
 |
| Első réteg epoxi a helyén |
A megfelelően gélesedett gyantába óvatosan belenyomkodtam a szövetet, hogy ne sérüljön a szövésminta. Ahol nagyon feszült, ott bevagdostam az anyagot.
 |
| Bal oldali |
 |
| Jobb oldali |
Sötétbe is csináltam egy képet róla, mert úgy jobban látszanak a szintkülönbségek.
 |
| Sötétben látszanak az apró részletek is. |
Bekevertem a következő adag gyantát és átitattam vele a szövetet.
 |
| Bal oldali gyantázva |
 |
| Jobb oldali gyantázva |
Három óra elteltével jöhetett az üvegszövet réteg. A gélesedett gyantába óvatosan belenyomkodtam egy réteg sávolyszövésű üvegszövetet.
 |
| Balos |
 |
| Jobbos |
Ezt a réteget is átitattam epoxival, majd következett megint három óra pihi.
 |
| Második réteg is kész (bal oldali) |
 |
| Második réteg kész (jobb oldali) |
A gyantával átitatott üvegszövet áttetszővé vált, amint teljesen átitatódott az epoxival. A gélesedet gyantába jöhetett az utolsó réteg dialon-kevlár. Megpróbáltam úgy forgatni, hogy a szövés engedjen annyit, hogy ne kelljen bevagdosnom az utolsó réteget. Sikerült és szerintem szép is lett. :)
 |
| Bal oldali |
 |
| Közelebbről a balos |
 |
| Jobb oldali is szépre sikerült |
Kapott mindkét darab egy-egy réteg epoxit és egy napig hagytam kötni a gyantát.
 |
| Bal oldali kész |
 |
| Jobb oldali kész |
Jövő héten kiderül, hogy sikerült-e kivennem a sablonból...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése