Versenyautó születik 122 – 3D-s ülés alakítás és erősítés

Most, hogy kész van az ülés 3D nyomtatása és össze is hegesztettem a darabokat, jöhet egy kis szerkezeti erősítés. A csupán 4%-os belső kitöltés ugyanis nem ad elegendő tartást az ülésnek, hogy nyugodtan beleüljek. Bár ültem benne, de mozdulni se mertem, nehogy eltörjenek a belső vékony merevítések. De mielőtt hozzáfogtam volna, poliészter gittel eltüntettem az öv kivágásait illetve az apróbb egyenetenségeket deréktájékon.

Gittel kicsit csinosítva

Egy gyors fürdetés után kapott egy réteg üvegszövetet poliészter gyantával a belső oldalára, amitől már nyugodtabban bele tudok ülni.

Fürdetés

160 grammos sávolyszövésű üvegszövet

Üvegszövet a helyén

Apróbb bubik itt-ott vannak alatta, de ez még alakítva lesz

Közelről így néz ki

Körbevágás után a Momo mellett

A sallangok levágása után már bátrabban bele tudtam ülni. pár centivel alacsonyabb lett, mint kellene, de erről majd később... Mivel direkt szélesebbre csináltam a 3D-s ülést, így most ki kellett vágnom a közepéből egy darabot. Na ez nehéz volt. Ha tudtam volna, hogy mekkora kell, azt már a 3D-s modellnél úgy igazítottam volna. A Momo támpontot adott, de a pontos méret megállapításához azért vakartam a fejem egy kicsit. Azt tudtam, hogy picit szélesebbet szeretnék, mint a Momo, de mivel azon vastag párnázás van olddalt is, megint elbizonytalanodtam. Rengeteg mérés és egyikből a másikba ülés után arra jutottm, hogy kb 5 centit kell kivágnom középről. Az ülés közepét megjelöltem és maszkolószalagokkal kimértem 48 millimétert (6+18+18+6 mm). Aztán mikor bejelöltem és megfogtam a vágóeszközt, kicsit görcsbe ugrott a gyomrom. Pláne, mikor konstatáltam, hogy visszavonhatatlanul kettévágtam azt, amivel eddig már rengeteget dolgoztam, hogy egyben legyen. Bár ez volt a terv a kezdetektől fogva, azért szar érzés volt két darabban látni. 

48 mm szimmetrikusan bejelölve

Még egyben...

Kapott még oldalra 1-1 maszkolót, hogy a kék helyén elvághassam

Pár perccel később

Pici bizonytalankodás után, maszkolószalaggal gyorsan összeragasztottam, hogy passzol-e. Szerencsére minde jó volt, még bele is tudtam ülni, pedig csak a vékony ragasztószalag tartotta össze. A megkönnyebbbülés után hátulról összevarrtam 3D-s tollal.

48 milliméterrel keskenyebben

Újra egyben

Belső oldalán a dremellel csináltam egy kis rést a két oldal között, majd az üvegszövetből kihúzott szálakat poliészter gyantával átitattam és a résbe tömtem. Az ülőlap részen kapot egy plusz réteg üvegszalagot is, hiszen erre majd még jön a purhab réteg, így ez a rész esztétikailag nem számít.

A kitöltendő rés

A szövetből kihúzott szálak

Üvegszalaggal is megerősítve

Most, hogy megvan a végleges forma, hátulról is megerősítettem. Poliészterrel átitatott 300 grammos üvegpaplannal borítottam be.

Alulról

Oldalról

Említettem, hogy kicsit kevés lett az ülés magassága. Valamit majd kezdenem kell vele, de hogy ne szívassam magat nagyon, a hátoldalt csak a felső övlukakig erősítettem meg, hogy könnyebb legyen majd később vágni. Mivel ez az első ülés amit csinálok kalkuláltam problémákkal, ami egy kis gondolkodásra késztet és a fél éves időtervbe is bele volt számítva. Ráadásul ez egy ősminta lesz, aminek csupán a tökéletes forma az egyetlen szempontja. Sem a súlya, sem a külseje nem számít majd, hiszen csupán csak a belső felülete lesz sablonozva.

Az övlukak fölött kell majd vágnom valahol

Innen folytatom legközelebb. Annyit elárulhatok, hogy a purhab nem igazán úgy viselkedett, ahogy kellett volna....