2012, az utolsó szezon

A téli szezon megint fejlesztéssel telt, viszont már nem a gyorsulás, hanem a pályázás igényei szerint. Mivel a gyári fék versenytárcsákkal és betétekkel is kevés volt pályázáshoz, valami komolyabb, négy dugattyús féknyerget kerestem a gyári egy dugós helyett. Elsődleges szempont az volt, hogy a nagyobb fék elférjen a 15-ös felni alá. Elvárásom volt továbbá, hogy a 255 mm-es gyári tárcsánál nagyobb átmérőjű és vastagabb tárcsával legózzuk össze. Tárcsából viszonylag gyorsan megtaláltuk a megoldást. Áron barátom Corolla TS-ének levetett gyári féktárcsáját (275 mm) tökéletesnek találtam, így meg is szereztem potom összegért. A nyereg választása már keményebb dió volt. Felpróbáltunk 3 azaz három féle nyerget (Toyota Celica GT4, Nissan Skyline R32, Corolla TS), de egyik sem volt felszerelhető a csonkállvány miatt. A megoldás a radial nyereg lett, melynek felfogatása 90 fokkal „el van forgatva”, így szinte bármelyik típusra felszerelhető egy egyedileg legyártott közdarab segítségével. 2011 októberében meg is érkezett az Angliából, E-bay-en vásárolt Porsche Boxster S hátsó nyereg pár.

Porsche nyereg

Pontosan ezt a darabot kellett befaragni a 15-ös felni alá. :) Bonyolító tényező volt, hogy három garnitúra felnivel használom a yarist. Van egy garnitúra nyári gumis, öt küllős MR 2 felnim, egy garnitúra téli gumis gyári felnim, és a játszós felnigarnitúrám, ami egy Honda gyári felnijeként kezdte pályafutását. Ennek a három féle felninek egyaránt el kell férni a nyereg és a kasztni között. A négy dugós nyereg jóval szélesebb a gyárinál, így az átalakító konzol mellett még hosszabb tőcsavarokat és 16 mm széles nyomtávszélesítőket kellett gyártatnom. A nyereggel együtt fékbetét is érkezett Londonból, így Áron tárcsáival össze is tudtuk rakni. A terv persze valami komolyabb tárcsa és betét páros volt, de próbának tökéletes volt így is. 

Porsche nyereg a helyén.

Jó is volt, hogy összeraktuk a már amúgy is kukás elemekből, ugyanis kiderült, hogy a Corolla tárcsa nagyobb mélysége miatt teljesen alászedett kormányállásnál kicsit beleért a tárcsa valamibe. :) 

Összehasonlítás

A probléma orvosolva lett, így tavaszra már csak az új EBC tárcsára és YellowStuff betétekre kellett pénzt gyűjtenem. 

Probléma orvosolva, így már mindenki elfér...

Így néz ki jelen állapotban. Egy, maximum két milliméteren múlik, de nem ér bele. Ha kicsit lógna a csapágy, egyből meghallanám. :)
A középkonzolban lévő rádió, cd és kijelző kombó közel 8 kiló. A  hangszórókat is hozzászámolva nagyjából 10 kiló „felesleges” súlyról beszélhetünk. Ezek eltávolítása után egy hatalmas lyuk tátongott a középkonzolon, melyet némi epoxi gyanta és szénszövet segítségével (divatosan nevezzük karbonnak) eltüntettem. 

Karbon középkonzol

A sok gyorsulás és a szinterkuplung megtette a kellő hatását, picit elfáradtak a szinkrongyűrűk a váltóban. Zoli talált „elfekvőben” egy pont hozzá való váltót, így nem variáltunk, egy az egybe kicserélte. Súlycsökkentés jegyében a gyári, már kissé megkopott lufis kormány helyett egy mélyagyas velúr kormány került az autóba, a műszerfal légzsákos része pedig egy ezres francia Yariséra cserélődött, amiben kesztyűtartó van a lufi helyén. Ha már szétszedtük a műszerfalat, a gyári km órát egy faceliftes Ts órára cseréltük. 

Új műszerfal, km óra és kormány

A hátsó ajtók belső borítását is karbonlappal helyettesítettem. Három kiló helyett fél kiló lett. Nem sok, de sok kicsi sokra megy...

Ajtó borítás karbonból

Annyira belejöttem a kompozit anyagból és különböző szövetekből készült alkatrészek gyártásába, hogy középre csináltam egy kameratartó „állványt” is.

A tetőn a lámpa foglalatnál rögzítettem

Alsó rögzítési pont

Kameratartó

A gyári csomiajtóra csináltam az ablaktörlő karra is karbon borítást. Ez csak optikai dolog, a gyári kart „csomagoltam be”.

Ablaktörlő borítás

Ennyi fejlesztés történt a Yarison télen, térjünk rá a 2012-es gyorsulási szezonra. Négy plusz egy futamot rendeztek MGYSZ színekben. A plusz egy verseny egy hatalmas mellényúlás volt, de erről majd később. A szezonnyitó április 14-én volt Tökölön, egy hűvös tavaszi hétvégén.  Elég szoros volt a 8-as tábla.

Magyar Tamás	10.135
Véninger Tamás	10.173
Póka Zsolt	10.352
Mező Ferenc	10.355
Pákozdi Krisztián	10.481
Hlova Béla	10.531
Tóth Tibor	10.542
Méry Ádám	10.614

Magyar Tomival döntőig meneteltünk. Ő került jobb idővel a fináléba, de sikerült megcsípnem a döntőben. 

2012. 04. 14. Tököl

A második futam Taszáron volt május elsején. A tavalyi szíjszakadás után megint volt egy „kis” gikszer. Látván, hogy elfogyott az előnyöm Magyar Tomival szemben, könnyítettem még a motortetőn, azt is megcsináltam kompozit anyagból. Egy nappal a verseny előtt el is készült. 

Kompozit géptető

  

Mivel azelőtt sosem csináltam karosszéria elemet, gondoltam kipróbálom, nehogy élesben „elrepüljön”. Ötödik tiltáson (197 km/h) simán bírta, gondoltam jó lesz. Hazafele egyből kettőbe váltásnál elszakadt a váltó bovdenem. Bár a géptető készen lett időben a verseny ugrott :( Végső elkeseredésemben gondoltam felhívom Csocsó barátomat, hátha le tudom csalni Taszárra, neveznék egyet az autójával és megmaradna az esélyem a bajnoki cím megőrzésére. Fel is tárcsáztam, előadtam neki, hogy mi történt, és megkérdeztem, levinne-e az autójával, hogy menjek egy mért futamot. Elkezdett hümmögni, hogy tanul és nem ér rá... gondoltam ennek annyi... majd folytatta, hogy ha akarok menjek le az Ő autójával (gyári faceliftes Yaris TS), és ha esetleg a döntőbe is bejutok vele, akkor azért ha nagyon nem reménytelen, tegyem oda magam :) KÖSZI CSOCSÓ!!! Elmentem az autóért, még este kipakoltam, felraktam a könnyített csomiajtómat és a kerekeimet. Mindezzel éjfél előtt végeztem is, másnap irány Taszár. 16,422@134,32-vel 3. helyen kerültem a döntőbe, ahol Magyar Tomi mögött a harmadik helyen végeztem. Még egyszer hatalmas köszönet Csocsónak, ugyanis egy darab pontot sem tudtam volna szerezni, nemhogy 13-at.

Csocsó verdája

Következő futam június 9-én Tökölön volt. Magyar Tomi első, én pedig a harmadik helyen jutottam a döntőbe. A döntő előtt hatalmas vihar kerekedett. Nedves pályán csak az A1 kategória döntőit tartották meg, a többi kategóriában időeredmény alapján osztották a kupákat. A papírforma szerint nagy csatában Tomi lett az első, én pedig a harmadik. Ezután a plusz egy futamot tartották meg, ami katasztrofálisan sikerült. Július 7-én Máriapócson egy driftes hétvége keretében betétfutamként volt megtartva a gyorsulási verseny. 201 méteren, de aki ismeri a máriapócsi pályát tudhatja, hogy a leghosszabb egyenes nagyjából 250 méter hosszú lehet. Ide építettek egy rajtzónát, egy 201 méteres pályát és itt meg is állt a tudomány.

Dávid és Góliát

Sok versenyzőnek a célvonal előtt fékeznie kellett, ugyanis a pályán egy balos kanyar következik az egyenes után. Ez eléggé rányomta a bélyegét a napra. Messze is volt, hőség is volt.  Én az első körben kiestem, Tomi behúzta az első helyet, így már csak matematikai esélyem maradt a bajnoki címre.
Az utolsó Tököli versenyre szeptember 22-én került sor. Az én szempontomból nézve négy pontot kellett szereznem ahhoz, hogy az éves összetett versenyben második legyek. Előrébb nem végezhettem volna, de a második helyet egy nullázással buktam volna. Magyar Tomi megint behúzta az első helyet, így teljesen megérdemelten Ő lett a bajnok. Én harmadik helyen végeztem, összetettben második lettem. Szebben csillogott volna a harmadik összetett bajnoki serleg, de a mai állás alapján ez már nem fog összejönni. Szép volt, jó volt, köszönöm mindenkinek, aki hozzátett bármennyit is. A Yaris kicsit visszaalakult utcai autóvá. Nem fogom gyilkolni többet sem egyenes, sem más versenypályán. Az autózás és versenyzés iránti szenvedélyem nem hagyott alább, csak egy új korszak kezdődik...
A következő bejegyzésből kiderül, hogy hogyan kerültem a pályaversenyzők táborába, avagy visszaugrunk 2010-től napjainkig „pályázós szemszögből” nézve.